Berzsenyi-leányo
A Berzsenyi-leányok tizenkét vőlegénye: Tollrajzok a mai Budapestről
作者：Ambrus, Zoltán, 1861-1932
体例：题 章数：113
字数：359,006 来源：Project Gutenberg
版本与结构
- 来源版本
- 本站收录 1 个来源：Project Gutenberg（359,006 字）。
- 分章依据
- 按「题」标记切分为 113 题（Gutenberg 卷册标记）。
- 篇幅分布
- 平均每题 3,177 字。
- 原文溯源
cache/epub/40577/pg40577.txt（Project Gutenberg）
章节目录
共 113 题- Ambrus Zoltán Munkái
- VI.
- TOLLRAJZOK A MAI BUDAPESTRŐL
- Ambrus Zoltán
- TOLLRAJZOK A MAI BUDAPESTRŐL
- AZ ÖSSZES JOGOK FENTARTÁSÁVAL.
- I. ELSŐ SZERELEM.
- Elza. – De hallja, kérem…
- Elza. – Ha maga azt hiszi, hogy itt nincsenek magyarok…
- Miklós. – Én, a ki úgy szeretem magát, mintha a férje volnék…
- II. EGY MONOKLI A VIZBEN.
- Miklós. – És aztán? Remélem, maguk már…
- Elza. – Tegyünk félre minden álszemérmet…
- Elza (hirtelen kitekint az ablakon). – Lehet, hogy igaza van…
- Miklós. – Hogyan? Maguk akkor még?…
- Miklós. – Csak nem a híres Edelweiss grófot…
- III. SZERVUSZ, SZERELEM!
- Miklós. – És erre most jön rá, két nappal az eljegyzés után?!…
- Miklós. – Igyekszem nyugodt maradni…
- Miklós. – Csak azt akartam mondani…
- Miklós. – Maga nagyon visszaél azzal…
- Miklós. – De Elza!…
- IV. TÉVEDÉS A SZEMÉLYBEN.
- Elza. – Ó, semmi kifogásom!…
- Blanka. – Ugyan?! A kis kedves úgy találja…
- A báró. – Ne veszekedjetek folytonosan…
- Blanka. – Halljátok?! Én messzire mentem!… Mért nem mondod mindjárt…
- Elza. – De, mamuskám, ne haragudjál, hisz én csak azt akartam mondani…
- A báró. – Prima földek, egy krajczár teher nélkül…
- Elza. – Blankának az tetszett benne, hogy szép ember…
- V. A KIS DISRAELI.
- Elza. – No hallja!…
- Elza. – De, nézze, Alfrédkám…
- Elza. – Na, hogy ennyire snasz fráter legyen!…
- Elza. – Szegény barátom, maga csak egyet felejt el…
- VI. AZ ÉLETEMBER.
- A báró. – Bele írni nekem egy ilyen szamárságot az én lapomba!…
- Vrillényi. – Bocsánat, munkatársam nem úgy értette azt…
- Vrillényi. – Nem fogom elmulasztani, báró úr…
- Arthur (bejön és egy névjegyet nyujt át a bárónak.)
- Bonifácz. – A versenytéren már gyakrabban volt szerencsém…
- Bonifácz. – Nagyon örülök, hogy a báró úr még emlékszik rám…
- Bonifácz. – Istenem, az ő körében minden fiatal ember…
- Bonifácz. – Azt hiszem, báró úr, nincs rá ok, hogy vitatkozzunk…
- VII. A LIPÓTVÁROS RÉME.
- Elza. – Bocsáss meg, kedves Pálma, de anyám egy kicsit gyöngélkedik…
- Pálma (rémülten). – Ó, istenem!… Remélem, nem komoly a dolog?…
- Elza. – Nem, nem… Csakhogy ebben az időben…
- Elza. – Hála istennek, nincs ok az aggodalomra…
- Pálma. – No és képzelem, mennyire felizgatta ez a bosszúság…
- Pálma. – Hisz tudod!… A reczepezió a főherczegnőnél!…
- VIII. A NAPEVŐ.
- Elza. – Bocsáss meg, kedves Pálma…
- Elza. – Dehogy! Már régen fenn vagyok és pompásan érzem magam…
- Elza. – A multkor is mondtam, hogy már kezdem szeretni…
- Elza. – Kérlek szépen, azonnal. (Csönget.)
- IX. TEOFIL.
- Vrillényi. – Becsületszavamat adom, báró úr…
- Blanka. – Es wär’ zu schön gewesen!…
- X. A TENGERI KÍGYÓ.
- Miska. – Magát meggyőzni erről!…
- Miska. – Mért? Azt hiszem, elég jó családból vagyok…
- Miska. – Már engedjen meg…
- XI. MARCEL, A NAGY FESTŐ.
- A püspök. – Ó, a mesterről csak egyféle vélemény lehet!…
- Miska. – Már bocsánat…
- Elza. – Nem vagyok egészen egy nézeten a szerkesztő úrral…
- XII. TRAGIKUS IDILL.
- A mester. – Mi közöm nekem a Zomotori Gelbnéhez?…
- Blanka. – Hm. (Egy kissé merengővó válik.)
- Blanka. – Nem; nem azt akarom mondani… Ha kívánja: megteszem. (Fölkel.)
- Blanka. – Istenem, mennyi hibám van!…
- Az inas. – Ő fensége Lipót Szaniszló udvarmestere…
- XIII. A NYÚLBÓL JÁGER LESZ.
- Miska. – Ahá! A mama megharagudott és ő volt az, ugye…
- XIV. LEÜT A TÜZES ISTENNYILA.
- A báró. – Isten, a ki az égben vagy!… Te tudod, hogy ő hortyog?!…
- Elza. – Még nem, de éppen jó, hogy ma megérkeztél!…
- XV. EGY CSÖNDES ZUGBAN.
- Dr. Czápa. – Te, Sándor!…
- Tilda (pukkedlit csinál és kezet csókol a bárónak.)
- XVI. HOLDAS ÉJ.
- Második fülemile. – Mit, én nem vagyok igazi művész?!… (Trilláznak.)
- Gaston. – Édes istenem, nem, nem akarom hinni!…
- Gaston. – Hogyan? Csakugyan?…
- Gaston. – De, nézze Elza!…
- Gaston. – Nos hát, igen… de…
- Gaston. – Nézze, Elza, ez már mégis!… (Utána megy.)
- XVII. AZ EGÉSZSÉG PÉNZKÉRDÉS.
- Blanka. – Imádlak. (Hosszu csók.) Igen, mikor így nézel rám, akkor…
- Manfréd. – Te, drága! (Hosszu csók.)
- XVIII. A BESZÉLŐ UJSÁG.
- Kanaday. – Kezét csókolom, baronesz. (Lajos el.)
- Elza. – Nem tudtam, hogy maga is meg van híva…
- A báró. – Téged kereslek, gyermekem…
- XIX. RALPH TRAFALGAR.
- Trafalgar (meghajlik). – Báró úr!…
- Trafalgar. – Hogyan, báró úr?…
- Elza. – De, papa, tévedsz…
- XX. CSALÁDI JELENET.
- XXI. A TIZENKETTEDIK VŐLEGÉNY.
- Elza. – Ide jöjjön, Feri!…
- Feri. – Megmondhatom, a mit gondolok? Szabadon?…
- Feri. – … Milyen hamar elkapja előlem az édes arczocskáját!…
- Elza. – De micsoda összefüggése lehet ennek a régi históriának azzal…
- XXII. A MÉLA AKKORD.
- TARTALOM.
- 129 folyamodnak…. Megjelennek folyamodnak… Megjelennek
- 135 Körülnéz a neremben. Körülnéz a teremben.
- 199 csipkékl ben és egyebekben csipkékben és egyebekben
- 205 akarom hinni!.. akarom hinni!…
- 206 A Vén nyárfa. – Még A vén nyárfa. – Még
- 287 III. Szervusz, szerelem! 37 III. Szervusz, szerelem! 36]