A báró. – De én tökéletesen értem. Bízzuk ezt a művészekre. Miattam
lehet Blanka a képen szőke, vagy akár vörös, csak a kép nagyon szép
legyen. Miattam akár egy cseppet se hasonlítson…
Miska. – … elég, ha Marcel becsületszavára kijelenti, hogy őt ábrázolja.
A báró. – A katalógusban ott lesz, hogy ki legyen a kép.
A mester (kiront a váróterembe az egyik kis ajtón). – Bocsásson meg,
kedves Rejtvényi!… (Látván, hogy sokan várnak rá, egy Le Bargyra
emlékeztető mozdulattal meghajlik a vendégkoszorú előtt.) Ah, kedves
Elza, kedves báró!… Önök már itt?!… És menyasszonyom? Ő még nincs itt?!…
(Kiveszi óráját és megnézi.) Ej, menyasszonyom nem pontos, soha se
pontos!…