Alfrédka. – Most már csevegjünk egy kissé.
Elza. – Köszönöm, de a maga csevegése nem ér nekem húsz forintot… Húsz
forintért megkaphatom Dumas Sándor összes műveit, és az elmésebb ember
volt, mint maga…
Alfrédka. – Már pedig én nem játszom tovább, száz és egy okból.
Elza. – Megmondjam a százegyedik okot? Azért nem játszik tovább, mert
nyer. Mindig akkor hagyja abba, a mikor nyer.
Alfrédka. – Nem mindig, csak többnyire. Mindenesetre szivesebben nyerek
húsz forintot, mint hogy elveszítsek negyvenet. Nem vagyok beteg, hogy
vizet hordjak a tengerbe és nap nap után galáns kártyaveszteségekkel
szaporítsam a Berzsenyi-vagyont…