Télutó
Télutó
作者：Berde, Mária, 1889-1949
体例：题 章数：78
字数：238,328 来源：Project Gutenberg
版本与结构
- 来源版本
- 本站收录 1 个来源：Project Gutenberg（238,328 字）。
- 分章依据
- 按「题」标记切分为 78 题（Gutenberg 卷册标记）。
- 篇幅分布
- 平均每题 3,055 字。
- 原文溯源
cache/epub/75932/pg75932.txt（Project Gutenberg）
章节目录
共 78 题- R. BERDE MÁRIA
- TÉLUTÓ
- ELBESZÉLÉSEK
- PÁSZTORTŰZ KÖNYVTÁR 11. SZÁM.
- CLUJ-KOLOZSVÁR
- TÉLUTÓ.
- I.
- Győztek?…
- Zsandártrapp…
- II.
- Lefeküdtek, anyja apjának a helyébe, Klaudina az anya függönyös ágyába…
- III.
- KIFÜSTÖLÉS.
- VARGABETŰ.
- I.
- II.
- III.
- BOLDOGSÁG.
- ALUL.
- A TÜKÖR.
- Fatma a földre terült és nehéz esküt rebegett. –
- Az alkóv függönye megrebbent. Timur szemét üveges fény hálózta be…
- HUGOCSKA.
- SZOBALEÁNY: Igenis. _(Kimegy.)_
- MÁRTA: Tegye le a kalapját; úgy fest, mintha a képem előtt imádkoznék…
- MÁRTA _(mosolyogva megrázza a fejét. Óvatosan körülnéz.)_
- EGON: _(Megfogja a feltartott újjat és alázatosan csókolgatja.)_
- HUGOCSKA: _(Előbbre lép. Magába veszve nyöszörög.)_
- HUGOCSKA _(magamagának, alig érthetőn)_: Nem igaz… nem igaz!…
- MÁRTA: Megbújtál a nappalimba! Feltett szándékkal –
- HUGOCSKA _(nyíltabban)_: Nem igaz… nem igaz! Én gyakoroltam és akkor –
- MÁRTA: Hugocska, ne hazudj! Egy hang se hallatszott ki!…
- HUGOCSKA: _(felcsuklik a lefojtott sírástól.)_
- HUGOCSKA _(hátrál)_: Nem, Márta… én ezt…
- HUGOCSKA: Az, hogy semmi! Hogy jobb hozzám, a senkijéhez, apámnál –
- HUGOCSKA _(keservesen)_: Ó, Istenem –
- MÁRTA: És láttam, amikor Márta és Egon –
- MÁRTA: Irígyelnek… a pénzt… a fényt… a szabadságot… amit a férjem ad –
- MÁRTA: Nem annyira, mint gondolod! – Óh voltak óráim, napjaim…
- HUGOCSKA _(reszketve)_: Márta, szívem…
- HUGOCSKA _(félénk reménnyel)_: De ha ő úgyis csak egy gombostű neked –
- MÁRTA: Az a gombostű, ami a boldogsággal összeakaszt még –
- MÁRTA: Ezt… Hugocska… ezt – óh Istenem –
- MÁRTA _(kínosan)_: Neked ezt tudnod, érezned kellene –
- HUGOCSKA: Hát akkor csak az következhetik, hogy –
- MÁRTA _(elszántan)_: Igen, Hugocska. Az. Hazudtam. Egon nekem nem –
- HUGOCSKA: _(nem jut lélekzethez.)_
- HUGOCSKA _(összeszedi magát)_:… kérdezni akarok valamit –
- HUGOCSKA: – arról, hogy szeret, senkisem tehet. Én tudom ezt! De –
- HUGOCSKA: Én… én… _(elsimít a homlokán, mintegy eszmélve.)_
- HUGOCSKA: Semmi az… fáj a fejem. Adj jeget –
- MÁRTA: _(csengetni akar.)_
- MÁRTA: _(szétnyitja a függönyt.)_
- HUGOCSKA: Látod, nem leskelődtem. Ott a tál s a kötés a földön –
- HUGOCSKA: Csak szégyeltem magam –
- HUGOCSKA: De csúful áll a kötés – te is elbújnál ilyen kiábrándítón…
- MÁRTA: De hiszen, más is látott már bekötött homlokkal…
- MÁRTA: Te azt hitted, hogy Egon neked – hogy érted –
- HUGOCSKA _(lehajtja fejét, gondolkozik)_: Elmenni –
- SZOBALEÁNY: _(kopog.)_
- SZOBALEÁNY: Kérem ebédelni jönni. A nagyságos úr vár. _(Kimegy.)_
- HUGOCSKA: Megpróbálom –
- MÁJUSI AJÁNDÉK.
- A fej könnyen megszédül, a véső elcsuklik a mindig biztos kézben –
- S mint hivogató kendő, integet. –
- Mézontó piros akác új és új virágot bontott –
- A KERT NEM TUD RÓLA.
- Az első…
- KÉT GYÁSZ.
- Éppen azért…
- Úgy elszégyenkezett a maga önzésén…
- FRANCISKA TŰZZEL JÁTSZIK.
- Démont játsszék-e avagy olvadó szerelmes asszonyt?…
- Nem szerelmet keresett, nem az ajkát kínálta…
- VIPERA.
- OLAJFA.
- RESERVATION.
- TARTALOM: