Esztike kisasszo
章节目录
共 22 段- – Herczegnő! – felelé az özvegy. – Lakik itt a mi vidékünkön
- – Legyen megnyugodva, drága nénikém, úgyis e mai nappal mind
- – Ha tanítlak, akkor hallgass. Lássuk az építészetet. Nézd e
- – Csak annyira óhajtanálak megismerni, hogy eltaláljam, miko
- Jól tudta ezt Bendeffy grófné s azért mentől kevésbbé engedé
- A leányka még mindig éretlenebb gyermek volt, mintsem elpiru
- – Ne is kételkedjél. A jezsuiták támogatása nélkül mai napon
- – Arthur, ezen már túl vagyunk. Én ugyan tökéletesen hiszem,
- – Gyermek! Arthur gróf jól tudja, hogy egyentel leányom s an
- Mintegy fél óráig járt-kelt az ifjú a társaság számára nyito
- Ezalatt közeledett a déli 12 óra s Porczogh báró páva-büszke
- – Jeles elhatározás, melyet előtted mások is megkisérlettek.
- – És még sem mondja, mert azt gondolja magában, hogy az eskü
- – Drága nagyságod. Leírhatlan az én szenvedésem, forró szere
- – Ettől nem félek, mert teljes lehetetlenség. Erről csak akk
- Képzeld, a mire soha sem vágytam, soha arra érdemet nem szer
- És valóban ekkor már ott állott egy jó kihízott inas, de nem
- – Mindig érthetlenebb. Hiszen, ha félnek, hogy elköltöm pénz
- – Kisasszony, – felelé a tanár, – igaza van. Ez volt eredeti
- – Gróf úr, az utolsó, de mellőzhetlen föltétel, a meghalt at
- – Ha méltóságod ezen czím alatt ír, levele bizonyosan megtal
- Az így megszólított ifju megragadja a feléje nyujtott kezet,