Névtelen vár
章节目录
共 18 段- – Nem tehetem, polgár! A feleségem vár oda haza. Az asszony
- S azzal kezét karja alá dugva, átvezette az öreg urat a boud
- Mint már említők, azon éveknek a divatja szerint a kis gyerm
- – Az bizony elég szép ár, szólt az alispán. De még szebb az,
- – Ez a legérthetőbb megoldása volna a talánynak. Hanem egy h
- De már erre a szóra elővette a gróf a háta mögül a kezeit, m
- – Csak tedd le azt a könyvet, mondá neki a leány. Ennek mind
- – Az én kedves szép tavamtól? sóhajta fel a leány, még egy k
- Az volt az egyetlen öröme még; a hullámvilág. Ez volt neki a
- S mi a legfőbb: egész ismeretlenné tette maga előtt azon kör
- A lámpavilág még egy ajtóval odább eredt, s az az úrnő hálós
- – Ez pedig bolond ember, a ki mindig fecseg. De azért nem sz
- A leány – nem lett volna leány – ha az érczfüggönyön kereszt
- Azzal ismét kettőt cserdített a lovagostorával s sajátszerű
- – Hahaha! Én nevetek azon! Nekem ez egy «jux», a hogy mi béc
- Azzal állt bosszút, hogy a doktort, az inzsellért, meg a pap
- A tudós inzsellér aztán hozzáfogott a nagy munkához egész le
- Vavel Lajos alakja a haldokló szolgával folytatott párbeszéd