Elbeszélések（#43
章节目录
共 20 段- – Csókolom kezét kedves néném, – mondá Gombos úr alázatosan.
- – A kisasszony a szobájában van, – mondá a szurtos konyhahöl
- Hajh! De érzéketlen kősziklára pazarolta el minden ékesszólá
- Ezen keserű érzelmek és zsarnoki elhatározások közt végezte
- A vézna fiatal ember azonban, a megátalkodott gonoszok vaksá
- A fiatal ember kezébe adja a csomagot s visszamegy a házba,
- – Nagy különbség van a fogalmazó és miniszter közt? – kérdé
- A 233-ik szám valami furfangos történetet beszél a szörnyűkö
- – Oh akkor sietek! kiáltott Viola, egyszerre visszatért eszm
- – Valóban segítnék, ha módomban állna, mondá Lombi Loránt vo
- Igen ám, ha az akarattól függne ez. Ha ez a kínzó vendég elő
- Maláta úr nagylelkű szánakozással és nemes lemondással fogad
- A csengetyű megszólalt, mint a halálharang vészjósló kongása
- Egyik legnagyobb dicsősége volt Heveder Máté úrnak, hogy a m
- Megtanulhatott vírasztani az elmúlt hosszú éjszakákon, mikor
- Föl is fedeztem. Nem hiába tanultam, éjszakáztam, szenvedtem
- A kapuról eltünt a czédula, mely ember-emlékezetet haladó id
- És Berkes úr ilyenkor fényes színekkel festé gyermekei elé a
- Mivel pedig Bájligeti Zalán semmi efféle kegyetlen indulatot
- Este az ifjú házaspár fényes lakomával ünnepli meg hazatérés