章节目录
共 21 段- A Wočasek Antal boltjába nyitott be Éva. Amint a kezét a kil
- – Igazán? Hja, én menyasszony vagyok, nem lehet. Pedig kedve
- – Az én károm, – felelt ridegen az asszony, miközben a köszö
- Az édesanyja rajta nyugtatja tekintetét, önfeledten, csak eg
- A fiatal asszony meg van hatva, hogyne fogadná köszönettel a
- Szótlanul, szomorúan rázza a fejét.
- – Nos Olgácska – szólt Blanka – hát eleresztett az urad? Hal
- Boldogan sietett hazafelé. A lelkifurdalásnak minden nyoma n
- Éva az államtitkárt keresi. Csakhamar ráakad. A legszélsőbb
- – Tudod, édes uram, mikor mama azt a rettenetes dolgot mondt
- Amellett a kiváncsiság is gyötörte és próbálta kivasalni Évá
- Tehát a kerepesi-útra, a Kossuth-kávéház fölött. Míg arra ro
- – Ez így van, – szólt Éva fejét rázva – meg kellett ezt egys
- Hát voltaképen igen okos dolgokat mondott róla. Nem is annyi
- Égő türelmetlenséggel rohant föl a lépcsőn. Valami azt súgta
- – Nyugalom, nyugalom, – inti az orvos és azt hiszi, ezúttal
- Ellökte magától a fiút és ez kábultan bújt vissza a szalmazs
- Míg ott állott a lépcsőházban, rámeredt az udvarból feléje m
- Hat óra után beállított Kömleyné. Mi ujság? Alszik? akkor a
- És három napot töltöttek még Budapesten, valami ősziesen bús
- – Bocsánat, nagyságos kisasszony, ha ostoba vagyok, akad itt