Ifju álmim helyén voltam,
De már rózsám nem volt ottan;
Mentem a szél irányába’
S ráakadtam a sirjára.
Üde virág diszlett rajta,
Szép bimbókat akkor hajta;
Derült nappal, holdas éjjel,
Játszadozott lengő széllel.
Nincs már semmim a világon!
Végórámon, halálágyon,
De meghagyom átok mellett,
Itt adjanak egy kis helyet.