Az ördög. Készül valami szép a tavaszi tárlatra? _Csönd._

János _kelletlenül_. Talán… küldök.

_Csönd. Az ördög cigarettára gyujt._

Az ördög. Megengedi, asszonyom?

Jolán _erre hirtelen felébred a bámulatból, hirtelen bemegy a műterembe

és úgy becsapja az ajtót, hogy csak úgy durran_.