Dominika. Csak ne szerénykedjél. Képzelem, mi mindent találtatok ki,
csakhogy szórakoztassátok. Milyen meglepetéseket!
Beatrix _keservesen_. Hát Istenem… ami éppen tellett tőlünk.
Dominika. Most pedig, édes angyalom, térjünk rögtön a tárgyra. Te tudod,
hogy én egyszerű praktikus asszony vagyok, nem hiába hívnak Bécsben
szakácsnénak.
Beatrix. Óh!
Dominika. Hagyd csak, én tudom, hogy így hívnak és büszke vagyok rá.
Mindenekelőtt adj egy külön puszit. _Összecsókolódznak_. Így. És most a
tárgyra. Remélem sejted, mért vagyok itt.