– Még egy eszmém van! – szólt Harter elmélázva. – Egy alapítványt
óhajtanék tenni Elemér fiam nevére; egy összeget letenni oly czélra,
hogy annak kamatjaiból oly ifjak részeltessenek, kiket kemény szivű apák
pillanatnyi pénzbeli zavarokban hagytak.
(Ily alapítványra valóban régóta kiáltó szükség van már.)
Erre szántam 5000 forintot.