A tömeget, mint az alapjellemvonások tanulmányozása alkalmával
mondottuk, kizárólag a tudattalan vezeti. Tettei sokkal inkább a
gerincagy, mint a nagy agy hatása alatt jönnek létre. Ennyiben közeledik
a teljesen primitiv lényekhez. Véghezvitt tettei bevégzettek lehetnek
végrehajtásukat illetőleg, de nem a nagy agyvelő lévén az irányító, az
egyén a véletlen inger következtében cselekszik. A tömeg játékszere
minden külső ráhatásnak, és folyton visszatükrözteti változásait. Így
rabszolgája a ráható izgalmaknak. Az izolált egyén is ki lehet téve
olyan izgalmaknak, mint a tömegben lévő ember; de a nagy agy megmutatja
neki az engedelmesség következményeit és nem enged. Ezt a jelenséget
fiziológiailag úgy fejezhetjük ki, hogy az izolált egyén uralkodni tud a
visszahatásokon, míg a tömegben lévő egyén nem képes.
Ezek az izgalmak, melyeknek a tömeg engedelmeskedik, az ingerhez mérten
lehetnek jók vagy kegyetlenek, hősiesek vagy ostobák, de mindenképen
annyira erősek, hogy a személyes érdek, az önfenntartás érdeke nem tud
rajtuk erőt venni.
A tömegekre ható ingerek folyton változnak, s a tömegek mindig
engedelmeskednek; ezért olyan rendkívül változékonyak. Ez az oka, hogy a
legádázabb kegyetlenségből egyszerre átcsapnak a nagylelkűségbe, sőt a
tökéletes hősiességbe. A tömeg igen könnyen hóhérrá lesz, de nem kevésbé
könnyen lesz vértanúvá. A tömeg kebléből folyt a véráradat, mit a hit
győzelme követelt. Nem kell visszamennünk a hőskorba, hogy lássuk, hogy
a tömegek e tekintetben mire képesek. Fölkelés alkalmával sohasem
kímélték életüket és alig néhány évvel ezelőtt egy tábornok, ki hirtelen
népszerűségre vergődött, könnyen talált volna százezer embert, kik
készek lettek volna föláldozni magukat az ő ügyéért, ha akarta volna.
A tömegek semmit sem gondolnak meg előre. Egymásután átfutják a
legellentétesebb érzelmek skáláját, de mindig a pillanatnyi izgalom
hatása alá kerülnek. Olyanok, mint a falevél, amit fölkap az orkán,
szétszór minden irányba, azután leejt. Különben majd bizonyos forradalmi
tömegek tanulmányozása alkalmával mutatunk néhány példát érzelmeik
változékonyságára.
A tömegeknek ez a változékonysága nehezen kormányozhatóvá teszi őket,
különösen akkor, ha a közhatalom egy része kezükbe került. Ha nem a
mindennapi élet követelményei volnának a dolgoknak láthatatlan mozgatói,
a demokráciák nem tartanának sokáig. De a tömegek még akkor sem tudnak
sokáig akarni, ha szenvedéllyel akarnak valamit. Tartósan akarni épúgy
nem tudnak, mint gondolkozni.
A tömeg nemcsak izgékony és mozgékony. Épúgy, mint a vad ember, nem vet
számot azzal, hogy közbejöhet valami a vágy és a vágy teljesülése közé.
Ezt annál kevésbé érti meg, minél nagyobb hatalom érzetét adja neki az
egyének száma. A tömegben levő egyénre nézve megszünik a kivihetetlenség
tudata. A izolált egyén nagyon jól tudja, hogy egymaga nem tud
felgyújtani egy palotát, vagy kifosztani egy árúházat, s ha megkísérli,
könnyen meggátolják szándékában. De ha tömegnek lesz része, tudatában
lesz a sokaság adta hatalomnak, s ez elég arra, hogy őt a gyilkosság
vagy fosztogatás gondolatára szuggerálja és vele jár a rögtöni
megkísérlés gondolata. Őrjöngésében elhárítja a váratlan akadályt. Ha az
emberi szervezet megtűrné, hogy a düh örökké tartson, azt mondhatnók,
hogy a düh a fékentartott tömeg rendes állapota.
A tömegek ingerlékenységét, izgékonyságát és változékonyságát épúgy mint
a népek összes érzelmeit, miket tanulmányozni fogunk, módosítják mindig
a faji alapsajátságok; ezek alkotják az állandó talajt, melyben az
érzelmek gyökereznek. Kétségkívül minden tömeg izgékony és ingerlékeny,
de nagy különbség van a fokozatokban. Meglepő a különbség például egy
latin és egy angolszász tömeg közt. Történetünk legújabb eseményei élénk
világot vetnek erre a pontra. 1870-ben elég volt egy egyszerű távirat
egyik nagykövetet ért állítólagos inzultusról, hogy a düh kitörjön,
amiből közvetlenül rettentő háború származott. Néhány évvel később egy a
Langson melletti jelentéktelen kudarcról szóló távirati jelentés új
kitörésre adott alkalmat és a kormányt rögtön megbuktatta. Ugyanekkor az
angol expediciónak sokkal súlyosabb balesete Kartoum előtt Angliában
csak gyönge emóciót idézett elő és nem került a minisztérium bukásába. A
tömegek mindenütt asszonyi természetűek, de legtöbb asszonyiasság van a
latin tömegekben. Aki rájuk támaszkodik, igen magasra juthat nagyon
gyorsan, de közelében jár folyton a tarpeii sziklának, és biztos, hogy
egykor le fog róla zuhanni.