s mindjárt alább öt–hat verssort hagyott ki. Az _és_ és _az_ kihagyása
vagy odatétele, a hol nem kellett volna, többször előfordult. Felekiné
nem egy ily kisebb hibát ejtett például:
Aggódva várom, a mint szólni fogsz,
így mondotta: _szólani fogsz_, másutt az _egyaránt_-ot _egyiránt_-tal
cserélte föl. A többi szereplők is mindnyájan követtek ily hibát. Nem
anynyira szerep-nemtudással vádoljuk szinészeinket, mint inkább azzal,
hogy a jámbus zengése iránt nem igen van kifejlődve érzékök. Egy szótag
hiányát vagy fölöslegét nem érzik meg, pedig ha éreznék, a vers
zengésével a szavak is inkább emlékökbe tapadnának. Semmit sem lehet
könyv nélkül jobban megtanulni, mint a verset, ha értjük és érezzük
rhythmusát.
A mű tapintatos scenirozását dicsérnünk kell, de figyelmeztetjük a
rendezőséget, hogy az utolsó felvonást maga a költő megváltoztatta, még
pedig igen helyesen és igy nyomatta ki. A szinház birtokában levő első
kidolgozás kéziratát a nyomatott szerint kellene módosítani. A költő e
felvonásban oly lényeges változtatásokat tett, melyek mind a cselekvényt
gyorsabbá teszik, mind a jellemrajzra befolynak.