Szerte járt már az örömhir az országban, hogy nincs nemzet, mely a
persánál vitézebb, és az egész persa nép közt nincs nagyobb hős
Perozesnél.
A hir elhangzott a kis halászkunyhóig is, s a szép leány megemlékezék e
szóra, melyet a búcsúzó ifju monda neki, hogy ekkor fog visszatérni.
Egy napon fényes kiséret érkezett a kunyhó elé a királytól, kik Artemist
atyjával együtt pompás öszvérekre ültetve, felvitték Bahram elé.
A leány szeme elvakult a pompafénytől, mely a palotából mindenünnen
eléragyogott, koronás fejedelmek voltak a királynak még fegyverhordozói
is, csillogva aranytól és drágakövektől, de mind ennyi fény között is
meg tudott a lányka látni egy egyszerűen öltözött ifjut, ki ott állt a
többi satrapák között, azok közül csak fénytelen öltözete által tünve
ki. Ez volt az ő ismeretlen ifja, a névtelen királyfiú.
A király megnézte a leányt, megfogá annak kezét, s trónjához vezetve
szólt:
– Szép hajadon. Egyetlen fiam sokáig lélek nélkül élt a világon és senki
nem volt képes őt meggyógyítani. Ekkor megláta téged, s látásod lelket
öntött bele, ő vissza lőn adva nekem, honának és önmagának, im most
viszont, én és a hon, és ő maga te néked adjuk őt, hogy ha boldoggá
tevél bennünket, e boldogságban részesülj te is, s az életet, mit te
neked köszön, hadd oszsza meg veled.
Artemis lesüté szemeit, s rebegve viszonza:
– Oh nagy király, istennek barátja! nagy tisztelet, a miben részesítesz,
ámde én fiadat nem ismerem, még nem is láttam soha; hanem itt satrapáid
között áll félrevonulva egy szegény száműzött királyfi, kit szivemből
szeretek, s a milyen boldogság lenne másnak fiaddal a trónt megosztani,
oly boldogság énnekem ő vele megosztani a puszták tanyáját.
A király megzavarodva kérdezé: ki legyen az? s Artemis remegve mutatott
Perozesre.
Mindenki szeméből kicsordult a köny. Perozes elragadtatva rohant
kedveséhez, s keblére ölelte őt és nyájassággal halmozá el.
– Én magam vagyok Perozes! Miattam megvetéd a trónt, általam legyen az
tiéd.
Az ősz király megáldá mind a kettőt.
* * *
És a historia bizonyítja, hogy jobb, bölcsebb és vitézebb királya nem
volt a persa népnek Perozesnél.