«Lufti basa, a nagy úr parancsára azonnal összehivatá a diván tanácsot,
a szultán ült elől. Ibrahim basát törvény elé állíták. Nem tagadhatá el
bünös voltát. A diván tanács, személy szerint megszólalva, kimondá
fejére a halált, fényes érdemeire való tekintetből, selyemzsinór helyett
kard által.»
– Most foglak el a hazugságon! A padisah is halált mondott-e Ibrahim
fejére?
«A padisah azt mondá, midőn a nagyvezér halálitéletét eléje tették
aláirás végett, hogy engedjenek neki egy napot a meggondolásra, hogy
megölesse-e leányának férjét, legkedvesebb hadvezérét? még ha az ő saját
élete ellen esküdött is össze.
– Ez hasonlít a valósághoz… suttogá Junisz bég.
«Ennek a napnak az estéjén nagy sikoltozás támadt a szultán kiöszkje
előtt, egy kétségbeesett hölgy, szétszórt hajakkal, keresztül tört a
bosztandzsikon egész a szultán belső szobájáig. Ez volt a szultán
kedvencz leánya, a kinek az atyja azt a hizelgő nevet adta «Gül-güz»:
«rózsás szűz.»