1710 Sylvester napján a szokottnál is nagyobb vásár volt Lőcse piaczán.
A tágas négyszögű tért minden oldalról emeletes paloták sorai foglalják
rámába, barokk stylben épült homlokzatokkal, kőből kifaragott
czímerekkel a kapuív felett, latin emlékmondatokkal a párkányzaton, az
egész piacznégyszöget mind patricziusok lakják, a kik nemességüket
Ulászló, Corvin Mátyás, Zsigmond, IV. Béla királyokig fel tudják vinni.
Hanem azért e nemesi paloták mindegyikének az elejét a földszint
hosszában árúcsarnokok foglalják el. Ezekben a csarnokokban van
felhalmozva a világ kereskedelmének és iparának minden közszükségre és
úri fényüzésre szolgáló czikke. Lőcse város a közvetítő a kelet és
nyugot között. Karavánjai Smyrnától Danczkáig járnak szakadatlanul. A
szaraczén sheikekkel épen úgy egyezségük van, hogy őket rablótörzseik
ellen védelmezzék a pusztában, mint a hajdemákok harámbasáival, a kik a
Kárpátok közt uralkodnak. Három világrész terméke és gazdagsága
váltakozik e csarnokok alatt. A mellett a saját ipara is versenyez a
külföldével. – Hirhedettek a harangjai, mik a legkisebb csengetyűkig
sorba állítva láthatók a bazár árkádjai alatt; a posztó és len kelmének
halmaza, a miknek nevei hosszú sorban olvashatók felirva a bolt tábláján
az áraikkal együtt. Itt alkudozás nincs, az árakat a tanács állapítja
meg; s az árak mellé ki van az is függesztve, hogy melyik kelmét szabad
viselni a nemes, a polgár, a paraszt férfinak, asszonynak a ruházati
rendszabály szerint! Ott láthatni a mesterséges óraműveket, miket lőcsei
művészek alkottak; egész boltok ragyognak a felhalmozott ezüst
ötvösmunkáktól; aranyműveseik _magyar zománcz_ munkáját meg épen nem is
tudják utánozni a külföldön. A drága prémek halommal állnak a kis
szekereken; felaggatva a fogasokra sokféle subák, a legkeresettebb
árúczikkek a téli évadban.
Ujesztendő napján minden ember siet bevásárolni; az oszlopcsarnokok
alatt rajzik a nép, zsinóros mentékben, sarkantyús csizmában; a
férfiaknak hegyesre kipödrött bajuszai, vállaikra omló hajuk nyuszt
kalpaggal leszorítva, a nők fátyollal lekötött aranycsipkés főkötőkben,
a hajadonok gyöngyös pártával a fejükön, leeresztett pántlikás hajjal,
bogláros palástokkal a vállukon, miknek gallérjai drága csipkékkel
vannak diszítve.
S ez a sok mindenféle tarkabarka nép, a mely külső viseletére nézve
Árpád és Tuhutum ivadékaihoz hasonlít, csupa merő német. Még az első
magyar királyok alatt telepedtek ide. Nyelvüket megtartották, minden más
egyébben magyarokká lettek. Előkelőik nem nyárspolgárok, hanem magyar
nemes urak, kik magukat tekintik a tősgyökeres aristokrátiának, s
félvállról néznek le a «kivételképen» közéjük települt egynehány magyar
nemes úrra. S a kis polgárság sem az, a mi más német városok alsóbbrendű
népe. Ez egy harczban edzett, fegyverhordó osztály, mind a
harmincznyolcz czéhnek a czéhmestere egyúttal hadnagya is; s az első
ágyúszóra mindenik czéh tudja, melyik toronyban kell megjelennie
fegyverestül.
Soha még ellenség az ő kapujokon be nem tört. Még a nagy tatárdulás
keserves korszakában is ez az egy hely daczolt Batu khán minden
csordáival. Itt volt a Lapis refugii, mely oltalmul szolgált az egész
ország bujdosóinak. Annak a kövei vannak beleépítve ezekbe a
templomokba, palotákba.
Annyi viszontagságos századok során át azok a német-magyarok mindig a
legtántoríthatatlanabb hívei voltak a nemzeti szabadság ügyének. Nem
hajlongtak soha se a török császár, se a német császár előtt.
II. Rákóczi Ferencz korszakában Lőcse fontosságát az is emelte, hogy itt
volt a fejedelemnek ágyúöntő műhelye. Ha egy elvesztett csatában ott
maradtak ágyúi a kuruczoknak: a lőcseiek rögtön előállították az ujakat
s Antæusnak megint vissza lett adva az elvesztett ereje. Aztán, ha
szakadóban volt a hadsereg mundérja, csak Lőcsére kellett izenni: onnan
előkerült az új.
Nagyon is megbecsülték ezt a várost mind a fejedelem, mind a vezére.
Ebben az esztendőben is egy egész dandár őrzi azt, a legvitézebb kurucz
vezérek alatt. Hanem azért, hogy kurucz sereg tanyázik a városban, még
sem vegyül magyar beszéd a népsokaság zsibongása közé. Ezek itt
szepességi hajduk, meczenzéfi huszárok; üstökbe font hajuk, felcsavart
bajuszuk, farkasbőr kaczagányuk azt hirdeti, hogy kuruczok, hanem azért
németek; német kuruczok. Rákóczi Ferencz legjobb katonái.