A bírósági végrehajtó felolvassa az árverési feltételeket.
Az ügyvéd ösztönszerűleg belehepciáskodik és bár most már nem segíthet
rajta, kifogásokat tesz a bírói végzés ellen.
A végrehajtó kineveti és elkönyveli a bánatpénzeket… Tizen árvereztek a
Bódi portájára.
– Négyszázötven forint! – kiáltja az első ajánlattevő.
– Ezer! – hurrogja le a második.
– Ezerötszáz! – rikkantja egy éles hang és az első sorba tolakodik.
Egy ideig e között a három ember között folyik a versenyfutás. Kétezer
forintnál azonban már megszaporodnak a pályázók. Egy félcsipejű apró
emberke kivételével mindenki licitál. Az arcokra ráül az izgalom és
kapzsiság pirossága, kidüllednek a szemek. Egy mérges árverező oldalba
löki szomszédját (mert többet ajánlott), egy másik kiköp maga elé.
Egyiknek keze reszket, másiknak a hangja. Gyűlöli egymást valamennyi.
A ködmönökből kiáradó avas zsírszag összevegyül az emberek pálinkás
lehelletével: fojtó gőzzel telik meg a szoba.
A bíró kinyitja az ajtót. A beáradó friss levegő megcsapja az arcokat és
kissé lehűti a szenvedélyeket.