NEGYEDIK JELENET.

_Zólyomy_ (összevont szemöldökkel, sokáig utána néz az elszaladt

Lizinek. Azután visszafordul és menekülni akar egy női társaság elől,

amely a hátsó úton megjelenik. De már későn van).

_A japánruhás hölgy_ (csicseregve): Zólyomy…

_Zólyomy_ (fogcsikorgató édességgel): Ah, báróné… Kezét csókolom.

_A japánruhás hölgy_ (átgázol a pázsiton): Zólyomy, maga lesz az első,

aki tőlem egy szál virágot vásárol. Krizantémeket árulok, semmi mást,

csak gyönyörü karcsu krizantémeket.

_Zólyomy:_ Báróné, én leszek az első: rögtön fölkeresem a sátorában… a

virágjai között…

_A japánruhás hölgy_ (csicseregve): Nem, nem Zólyomy, akkor már nem

lehet az első. És én sem lehetek az első, akitől maga vásárol. Pedig én

az első akarok lenni. Egy szál krizantémet… (Az ölében vitt egy csomót,

kiválaszt egyet és nyomul vele Zólyomy felé.)

_Zólyomy:_ Báróné, az első útam a maga sátorába lesz…

_A japánruhás hölgy:_ Nem, nem, én akarom feltüzni… (a vállzsinórja felé

nyul…) a maga pénze szerencsét fog hozni nekem… Hogy örülök, hogy

magával találkoztam. Ma szerencsém lesz… (Duzzogva:) Maga nem örül, hogy

velem találkozott?

_Zólyomy_ (fogcsikorgatva): Boldog vagyok báróné.

_A japánruhás hölgy:_ Nem akarja, hogy magam tüzzem föl magának ezt a

virágot.

_Zólyomy_ (most már nyugodtan. Megadta magát): Boldoggá tesz vele,

báróné.

_A japánruhás hölgy_ (feltűzi a virágot; azután kinyujtja a tenyerét): A

virágért, – az éhező gyermekeknek.

_Zólyomy_ (egy másodpercre megrendűl, azután nyugodtan a nadrágzsebébe

nyúl, előveszi a százast és átadja): A virágért, – az éhező

gyermekeknek, báróné.

_A japánruhás hölgy_ (fölujjongva): Zólyomy… tudtam. Magával találkozni

szerencsét jelent.

_Zólyomy_ (most egészen nyugodtan): És magával találkozni báróné,

boldogságot.

_A japánruhás hölgy_ (forrón): Viszontlátásra, Zólyomy. (A kezét

nyújtja, félig lesütött szemmel, mindent igérően, hosszan néz a Zólyomy

szemébe, mialatt)

_Zólyomy_ (a kezét megcsókolja).

_A japánruhás hölgy_ (boldogan): Viszontlátásra, Zólyomy. (Visszatér a

nők közé, akik vártak rá és akik boldog csipogással fogadják a százast,

amelyet megmutat nekik. Elmennek.)

_Zólyomy_ (gondolkozva, elkomolyodva néz utánuk).

Tavaszi ünnep: Dráma három felvonásban · 第 8 / 23 题