Sipos. Nem tartasz itt. Én erkölcsi alapon állok.
Adél. Majd adok én neked erkölcsi alapot a fejedre, hogy meg ne sántulj.
Nem fogsz ma engem csúffá tenni. Nem leszek lakzin otthagyott
menyasszony. Nem hagyom magamat! Tőled most azt követelem…
Sipos. Köztünk minden kötelék megszakadt!
Adél. Majd ha levetettük az egyenruhát és ha hazament a lakzi. Addig én
vagyok a kapitány. Most én bemegyek a vendégeim közé és énekelni fogok
velük és táncolni fogok velük.
Sipos. Képes vagy rá.
Adél. Ha nem volnék rá képes, alulmaradnék. De többet mondok: te is
képes leszel rá.
Sipos. Én?
Adél. Igenis.
Sipos. Komédiázni?
Adél _remegve_. Be fogok menni az ebédlőbe a vendégekhez. Igenis
komédiázni fogsz, eleget ittál, ne józanodj ki. Most valcert játszik a
cigány. Egyet táncolok a Császárral. Aztán csárdást rendelek. Mikor te
itt kint meghallod a csárdást, bejössz te is. A szoba közepén fogok
állni a kapitány úrral és a plébános úrral, a lámpa alatt. Te odajössz,
jól megfogod a derekamat és csárdást fogsz velem táncolni.
Sipos. Csárdást?
Adél. Még pedig előbb lassút, aztán frisset. És nemcsak úgy markirozva,
hanem jól ki fogod rakni, ahogy szoktad. Érted?
Sipos. Szeretném érteni.
Adél. Át fogod kapcsolni a gyomrodat felháborodásról csárdásra. Nem
fogtok a víz alá nyomni. Erkölcsös iparos urak. Csábító iparos urak. Ezt
még kicsikarom tőled, aztán nem reflektálok rád. Ezzel a tánccal kvitt
vagyok veled. Elhagyhatsz. Grófnak a babája voltam, úr vagyok. Egy
csárdásért visszaadom a becsületedet. Megértetted?
Sipos. Most végre meg. Na de fiam, most csak _te_ vagy sápadt?
Adél _szinte büszkén_. Most, azt hiszem, nagyon sápadt vagyok.
Sipos. Megértettelek fiam. Én ugyan nem tartozom neked semmivel,
legföljebb mától kezdve megint a régi házbérrel, de megteszem, amire
kértél, csakhogy lásd: nem félek attól, hogy visszacsábítsz. Pedig te
_ezért_ ragaszkodol olyan nagyon még ehez a pár perchez.
Adél. Magyarázd, ahogy akarod. Engem csak egy érdekel: amint a csárdást
hallod, bejössz. A lámpa alatt fogok állni, arccal az ajtó felé
fordulva. Előbb lassú, aztán friss. És a szemembe nézel. Aztán
megcsókolsz. Aztán kvitt. Megértetted?
Sipos. Tökéletesen.
Adél. Nahát. Ehez tartsd magad. Szakácsné! Egy liter tejeskávét a
mamámnak! _Elsiet jobbra._
Szakácsné _egy pillanatra megjelent a konyhaajtóban és ezt mondta:_
Igenis!
_Szünet._
Sipos. Na most megvalósult az álom. A pilóta beleesett a vízbe.
Irma. Ne tessék bemenni hozzá.
Sipos. Hát mit csináljak?