Anya _a tornác közelében_. Hála istennek, hogy jött ez a kis zivatar!
Nem is jöhetett volna jobbkor.
Kati _az udvarból_. Irma, segíteni!
Irma. Én nem segítek. Én meghalok.
_Lassan elvonul a lárma jobbra, az udvar kiürül. Tompa dörgés távolból.
Az eső sűrűn, hangosan zuhog. Mindenünnen csurgás, locsogás. Nyári
zápor. Sötétség. A tornácon kigyullad két villanylámpa._
_A jobb felé vezető ajtó mögött világosság támad. Világosság van a
konyhában is._
_Dörgés. Az udvaron három bőrig ázott alak rohan át a konyha felé. Ott
megállnak és lihegve rázzák le magukról a vizet. A cigányok,
hangszerekkel._
Primás. Hüj, azt a hétkerekű tüzes szekerit, annak is, aki kitalálta! Az
ingem is vizes lett. _Előrejönnek_. Itt vannak a cigányok.
Irma. Jóestét, cigányok.
Primás. Merre van a lakzi?