Sipos _feláll az asztalnál, pohárral a kezében._

_Óriási éljenzés és taps, Irma vadul tapsol._

Sipos. Tisztelt hölgyeim és uraim!

Néhány hang. Halljuk!

_Általános «pszt!»_

Sipos. Kedves barátaim! Mindenekelőtt hálás köszönet Stetner barátomnak

a gyönyörű költeményért, mellyel bennünket felköszöntött. Én nem vagyok

költő…

Irma _süvítve_. A Császár elszerette a Sipostól az Adélt!

_Halotti csönd._

Sipos. Kedves barátaim! Én nem vagyok költő, tehát én csak egyszerű

prózában válaszolok az én kedves Stetner barátomnak.

Irma _süvít_. A Császár elszerette a Sipostól az Adélt!

Mindenki. Pszt!

Házmester. Mit kiabál ez?

Kati. Bolond maga?

Irma. Hagyják, maguk ezt nem értik, ez meg van beszélve.

Az üvegcipő · 第 52 / 97 题