Adél _szerelmesen néz rá_. Mondd… mért tettem én szerencsétlenné
magamat?
_Irma jön jobbról._
Irma. Tessék a zsebkendő.
Adél _kábultan_. Mit akarsz?
Irma. A zsebkendőt hoztam.
Adél. Igen. Jó. _Átveszi_. Mit bámulsz?
Irma. Mindent bámulok.
Adél. Neked… neked, valami rossz fény van a szemedben! Azonnal menj és
feküdj le!
Irma. Nem megyek! És jó fény van a szememben! És a legszebb fény van a
szívemben! Mért félsz tőlem, te halvány mirtus-menyasszony, talpig
fehérben!
_Az asztalnál Szász Bandi bevégezte a hegedűszólót. Taps._
Adél. Eredj innen, ne nézz így rám. Nem bírom a nézésedet!
Sipos hangja. Adél hol vagy?