Adél. Ne dadogj. Szerdán moziban voltál a lánnyal igen, vagy nem?
Császár. Nem kérdeztem meg tőled előre?
Adél. Voltál-e vele moziban, igen vagy nem?
Császár. Igen.
Adél. Miket beszéltél neki a fülébe a sötétben? Mért mentél az apjával a
Schöja-kávéházba? Mért vitted el a gyűrűjét és a karperecét átalakítani?
Császár. Mert ékszerész vagyok és az a mesterségem.
Adél. Csaló, partivadász vagy, az a mesterséged!
Császár. De Adél!
Adél. Ma reggel egy óra hosszat könyörögtél a Brausz hentesnek, hogy
adja kölcsön a kocsiját ma délutánra. Azt mondtad, hogy ki akarod vinni
a menyasszonyodat Máriaremetére.
Császár. Én mondtam, hogy a menyasszonyomat? Azt mondtam: ismerőseimet
szeretném…
Adél. Ne hazudj, azt mondtad, hogy a menyasszonyodat. Csaló vagy, csaló
vagy, csaló vagy. El akarod venni a Balázsy asztalosnak a lányát, mert
tele van dollárral az apja. Te csaló!