Gyakran elmerengek jövendő alakod felett s látlak évek, évtizedek mulva,
megnőve, megszépülve:… a pompás panoráma a dunaparti házsorokkal
meghosszabbult, az egyenes palotasor a Dunában tükrözi magát; a pompás
márványkikötőben egyik hajó a másikat váltja,… amott egy roppant bazár
nyilik meg oszlopos csarnokaival, melyben a világ kereskedőnépe rakja ki
bámulatra az ipar remekeit,… emitt jótékony épületek emelkednek nagy
betűkkel homlokaikon: kórházak, szegények intézetei, lelenczház, vakok,
némák, őrültek menedéki,… ott ismét a vigalom és művészet tanyái tünnek
elő izletes pompával, látogatott szinházak, a felcziczomázott circus, a
pantheon alakjára épült festő és szobrász akadémia,… majd a tudományok
csarnokait látom, iskolák, muzeumok, közkönyvtárak előtt visz el útam,
mik a nemzet irodalomkincseit s a világtudomány egyetemességét őrzik,
hirdetik,… künn a Rákoson egy egész új gyárváros épült, melynek magas
vörös kéményei egyre füstölögnek,… a Városliget már a városon belül esik
s pompás népkertté van alakítva, a pávák szigetén, a Diána-szigeten
látogatott hotelek vannak, a külföldiek legkedvenczebb szállodái, a
Margitsziget már a város átellenébe jutott s mintegy annak ölében
fekszik; egy folt a paradicsomból!… a kőbánya hűs pinczéi a város utolsó
házainál kezdődnek,… a nagypiaczon, a szénatéren pompás artézi kutak
lövellik víztömegeiket a medenczét emelő márványnymphák tagjaira, s mind
e vidám és komoly, gyönyörű és érdekes tünemény felett, mint országos
oltárok emelik magasra karcsú tornyaikat a szentegyházak;… most
lassankint leszáll az est; a harangok megkondulnak s bezugják a várost,…
valami névtelen, alaktalan zsibongás terjed a város fölött, a néptömeg
rajzik minden utczán,… ekkor egyszerre ezernyi ezer fény gyulad elé,
mintegy varázsszóra; a gázvilágítás lepkéi, rózsái, csillagai égnek
mindenütt, utczákon, boltok kirakatai előtt, a szökőkutak óriási
kandelaberein, a sétányok vadgesztenyefái között, a csodás lánczhidon
végig s keresztül a tündéri alaguton a várhegy alatt egész az istenhegyi
városig fel, hol a leggazdagabbak nyári palotái állanak…[9]
Mi ez? Kápráznak szemeim? vagy a képzelet tündére, ki az imént egy
századdal elébb hordott szárnyain, most két századdal vetett ismét
hátra?
Micsoda elhagyatott hely ez? mögöttem homoktorlatos avar, náddal benőtt
ingoványok, előttem nagy messze egy szegényes helység, alig lehet
városnak nevezni, melynek elsötétült utczáján egyetlen falábon álló
olajlámpa boszantja az éj nyugalmát… Egy tornya sincs, csak a vége felé
látszik fehérleni valami rongyos török mecset minaretje…
Hol vagyunk? Minő szomorú kép áll előttünk?