A költő és a sorsharag… ez régi téma. A költő és a sorsjegy… ez már
modernebb. Haladjunk a korral.
*
A költőt megválasztották országos képviselővé. De a költő a pokolban is
költő marad. Vakarjátok meg a függetlenségi politikust és eltünik a
poéta. Sétáljon bár Páris utcáin, mégis csak: kibuvik a szeg a zsákból.
A költő tehát Páris utcáin sétált, s abban a képzelődésben élt, hogy ő
épp olyan országgyülési képviselő, mint a többi. Ehhez képest igy
monologizált:
– Legalább is négyszáz képviselőtársam van, akinek a választás több
pénzébe került, mint nekem. Nem kevesebb, mint hetvenkét kollégámnak még
a képviselői fizetését is lefoglalták választási költségek fejében.
Szerencsére az én választóim: utolsó mohikánjai az elvhüségnek. Komolyan
vették a tiszta választás mókás jelszavát, s igy az én pénzem megmaradt.
Még fölösleges pénzem is van, amit a mai világban már csak kevesen
mondhatnak el magukról. Mit csináljak vele? Sorsjegyet veszek. S ha
megütöm vele a főnyereményt, Magyarország összes költőit megválasztatom
országgyülési képivselővé.
Bement a legközelebbi bankházba s egy igérvényt kért. A bankhivatalnokok
összenéztek.
– Mi a neve? – kérdezte egyikök.
A költő megmondta a nevét.
– Foglalkozása? – firtatta amaz.
– Országgyülési képviselő vagyok – felelt a költő.
– Hja, ezt akárki mondhatja!
A költőnek igazolnia kellett magát.
– Vallása?
– Abban a kedvező helyzetben vagyok hogy nem kell eltitkolnom – szólt a
költő s előmutatta keresztlevelét.
– Utlevele?
Véletlenül az is volt nála.
Ezután még vagy másfél óráig várakoztatták, abban a reményben, hogy
elunja a dicsőséget s lemond a sorsjegyről. De a költő kitartott, s
végül mégis csak oda kellett adni neki az öt frankos igérvényt.
Ez a sok huzavona szöget ütött a költő fejébe. Tünődni kezdett, s addig
tünődött, mig megtalálta a magyarázatot. A bankhivatalnokok észrevették,
hogy idegen, s el akarták rettenteni a sorsjegyvásárlástól. Nem akarták,
hogy a francia pénzt idegen nyerje meg s kivigye külföldre.
Mit tett volna ebben a helyzetben egy más képviselő? Egy vérbeli
politikus? Egy megrögzött összeférhetetlen?
Azt tette volna, hogy: gunyosan mosolyog, elteszi az igérvényt, megüti a
főnyereményt, zsebre vágja a milliókat és nem is fütyöl többet
Franciaországra.