_Éjjeli mulatóhely, a színpad egész szélességében. Bar, asztalok, füst,
ragyogó világítás._
_Nők, férfiak. Zene._
_Egy asztalnál ül Alfonz Mimával._
János _lélekszakadva rohan be_. Miért nem vártál meg?
Mima. Több volt mint egy perc.
János. Az istenért lásd be, borzasztó nehéz helyzetem volt.
Mima. Mindegy. Késtél.
János. Meg kellett neki magyaráznom!
Mima. Megcsókoltad!
János. Nem!
Mima. Esküszöl?
János. Arra, hogy szeress!