_Drinápoly, 5. febr. 1738._
Kedves néném, mi ide érkezénk úsztatva; mert azt elmondhatni, hogy
mindenütt úsztattunk a sárban. De már azt is meg kell mondani, hogy
mikor indúlánk ki abból a császári városból. Elvégezvén tehát ott a
komédiát az elmúlt holnapnak 27-dik napján, elkészűlvén nagy
hirtelenséggel, elindúlánk ebéd után ritka és fényes rendetlenséggel.
Mert hogy a portán és másutt nagyobb ítélettel legyenek irántunk, a
porta két kapicsi pasával kísérteté ki a fejdelmet a városból. Egy
pediglen mindenkor mellettünk fog lenni, hogy gondja légyen az úton
mindenre, és egy defterdár, aki fizessen. Még itt leszünk vagy két nap.
Előre ellátjuk, micsoda kedvetlen útazás lesz a mienk, mind az időre,
útra, és más okokra való nézve. Itt nagy tisztelettel és becsűlettel
fogadták a fejdelmet. Az útban hosszú levelet nem lehet írni, azért
elvégezem, és jó egészséget kívánok kegyelmednek.