A kaszinónkban, ahol a hazárdjátékok legválogatottabb fajtáival
támogatták az alapszabályokban sürüen emlegetett nemzeti kulturát, egy
öreg doktor is gyakran megfordult a kártyaasztal mellett. Egyébként
vidám és kedves bácsi volt, de ha a kártyaszerencse egy-egy negyedórára
elpártolt tőle, nyugodtan legyilkolta volna azokat a szerencsétleneket,
akik szerényen a háta mögé telepedtek. Szentül meg volt győződve róla,
hogy a rossz kártyajárásnak kizárólag a gibicek az okai s ezt a nézetét
nem is igyekezett eltitkolni előttük.
– De kedves bátyám, mondta neki egyszer valami fiatal ügyvéd, csak nem
hisz komolyan abban a szamárságban, hogy a kártyát a háta mögött ülő
gibic megváltoztathatja?
Az öreg doktor haragosan rázta meg hófehér üstökét:
– Micsoda, hogy ebben a szamárságban nem hiszek? Jegyezd meg öcsém, hogy
az én koromban már semmiben sem hisz az ember, se az igaz hazafiságban,
se a forró szerelemben, sőt még talán a gondviselésben sem, de a
babonában ugy hisz, mint ti, bigott komédiások, a szentirásban. Hogy a
föld csakugyan gömbölyü, a felől nem vagyok egészen bizonyos, de hogy
egy rossz gibic Rothschildot is tönkreteheti, abban egy pillanatig se
kételkedem…
Ez az öreg, goromba doktor jut az eszembe, mikor most egy „kiváncsi
olvasó“ (aki valószinüleg maga is tagja a rossz gibicek grémiumának) azt
a kérdést intézi hozzám: honnan van, hogy a különben okos és intelligens
emberek is gyakorta épp oly babonásak, mint a legostobább falusi anyóka?
Ez a derék ember érthetetlennek találja az ilyen elmebeli aberratiót,
mert ő maga – amint irja – sohase lenne képes rá, hogy egészen közömbös
jelenségeknek és tárgyaknak befolyást tulajdonitson az emberek sorsára
és életére. Ebben talán igaza is van, de abban már egyáltalán nincs,
hogy a babonaság érthetetlen. A babonaság nagyon is érthető és
megmagyarázható, nem csupán az ostoba és elmaradt embereknél, hanem az
okosoknál és az intelligenseknél is. Sőt ezeknél talán még inkább, mint
amazoknál. Hiszen annyi rejtélyes és földeritetlen titok vesz körül
bennünket bölcsőnktől a sirunkig, annyi misztikus és homályos
jelenséggel találkozunk még a mindennapi életünkben is, hogy nem csoda,
ha olyan befolyásokban is hiszünk, melyeket a logika nem tudna
megmagyarázni. A logika még az élet legnagyobb processzusainál is
csütörtököt mond, maga a születésünk és a halálunk is oly félelmetesen
titokzatos, hogy a megmagyarázhatatlan befolyásoknak joggal helyet
adhatunk azon a mesgyén is, mely létezésünknek ezt a két végállomását
elválasztja egymástól.
A babonaság tehát föltétlenül érthető, ami természetesen nem jelenti
azt, hogy a humoros perceinkben ezeket a tébolyitó furcsaságokat
komolyan kell vennünk. Az az ember, aki csak azért jár mindig a
Rákóczi-ut jobboldalán, mert a baloldalon való járás a hite szerint bajt
hoz a fejére, vagy az a másik, aki minden vállalkozása előtt kabalából
nyers citromot eszik: mindenesetre bohózati alak, aminthogy a játékosok
babonái is többnyire kacagtató bárgyuságoknak látszanak. Mert a
játékosok közt, akik a kártya véletlennek látszó titokzatosságai révén
lesznek nábobokká vagy koldusokká, természetesen aránytalanul több a
babonás, mint a hazardozást elvileg megvető emberek között. Én ismertem
kártyást, aki babonából dugóhuzót hordott a mellényzsebében, aki a játék
megkezdése előtt kezet fogott a tüzlegénynyel, sőt olyat is láttam, aki
selyemhernyókat hozott magával a kaszinóba a kalapja bélésében, mert
szentül meg volt győződve róla, hogy a selyemhernyó jelenléte okozati
összefüggésben van az ugynevezett pointeur-seriessel. De ki nem ismer
akárhány embert, akinek ennél még százszor különösebb kabalái vannak?
Engem az se lepne meg, ha valaki védjegyet tetováltatna a hátára,
mielőtt a kártyaasztalhoz leül, vagy játékközben gyaluforgácsot és nyers
gummi arabicum-ot rágicsálna, mert a babonás embertől minden őrültség
kitelik. És az őrültség se őrültség, ha olyan valaki követi el, aki a
babona misztikumában hisz. Ez a földi élet annyira tele van félelmetes
titkokkal, hogy néha a babonaság sokkal inkább megadja hozzájuk a
magyarázatot, mint a leghidegebb és a legkristályosabb logika.