Jankó aszonta: »Szívesenn! Mé në! Gyere no!«

Odamentek a vasajtóho. Jankó kinyitta a fé szárnyát, akkor aszonta az

ördögnek: »No! tedd ide az ajtó közé a kezedët, de hamar!« Az ördög

odatëtte. Jankó erre hirtelen összecsapta a két ajtót, az ördög kezi

odaszorút, Jankó mëg elévette a cséphadarót, úgy elverte az ördögöt, maj

kitörte a rossz. Mëg is fogatta az ördög, hogy nem menne oda többet

sëmënnyié së!

Másnap rëggel látta a kirá, hogy Jankónak kutyabaja sincs, má látta,

hogy nem birnak evvel az ördögök së, a palotát mëg a várat örökösenn

neki ajándékozta.

Akkor Jankó hazament, elhozta az anyját, a búzát mëg az ökröt, vót

mindenik, az összedőt rossz házat otthatták, a várba hurczolkottak,

olyan boldogok lëttek, hogy még! oszt most is élnek táng, ha mën nem

haltak.

_Besenyőtelek, Heves vármegye. Szabó Julcsa asszony szájából. Lejegyzés

ideje: 1903. november._

Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok-megyéből; Magyar népköltési gyüjtemény 9. kötet · 第 77 / 222 题