A szép báróné csípős megjegyzésének az lett az eredménye, hogy Sándor
gondolkozóba esett. Belátta, hogy változtatni kell az életmódján. A kis
leány valóban nagyobb helyet foglalt el életében, mint amekkora a
józanság törvényei szerint megillethette. Ilyenféle gondolatai azonban
nem akadályozták meg abban, hogy Budapestre érkezvén, sürgősen föl ne
keresse Ilonát. A leányt nem találta otthon. Kupáné azt mondta, hogy a
templomba ment, de néhány perc mulva itthon lesz megint. Mialatt Sándor
a kis nappaliban várakozott, amely fogadószoba és ebédlő is volt,
unalmában játszani kezdett az asztalon álló kis mahagoni dobozzal.
Néhányszor megfordította a kis zárban a kulcsot, majd kinyitotta a doboz
födelét. A dobozban fölbontott levél feküdt. Férfi-írás. Elolvasta.
Kedves Ilonkám!
Holnap délelőtt tizenegy órakor megvárlak a Ferenciek bazárjának
udvarán. Hozd oda azt, amit igértél. Biztosan elvár:
_Alfréd_.