Vídám gyermekem!
Mióta megtudtad hogy atyád könyveket ír, többször mondád, bár csak Neked
ajánlana egyet. Bíztos lehetél, hogy ohajtásod teljesűlni fog. Hogy’ ne
ajánlanám Neked azt ami szívemből fakad? Hiszen szívem a Tiéd egészen.
Csillogó regeként úszik szemed előtt a világ; bár adná meg Neked
boldogságban mind azt, a mit kedvenczeiknek ígérnek a mesék; bár volna
oly jó dolgod az életben, hogy boldog sorsod fenmaradna nemzetünk
emlékezetében, s századok múlva is ajkról ajkra szállna a monda a boldog
Jettiről.
Legbensőbb áldásom kísérjen egész életeden át.
Budán, Augustusban, 1824.