_A fordító előszava_ 5
_Bevezetés._ A társadalomtudományok módszertanának kezdetleges
állapota. A munka tárgya 15
=I. Fejezet.= _Mi a társadalmi tény?_ 18
A társadalmi tényt nem lehet annak alapján meghatározni, hogy valamely
társadalomban általános. A társadalmi tény megkülönböztető
jellemvonásai: 1. Külső karaktere az egyéni tudattal szemben. 2.
Kényszerítő ereje, amelyet az egyéni tudatra gyakorol vagy gyakorolni
képes. – Ennek a meghatározásnak alkalmazása az erkölcsi normákra és a
társadalmi áramlatokra. A meghatározás igazolása. Egy másik forma, amely
a társadalmi tényt jellemzi: egyéni megnyilvánulásaitól való
függetlensége. – E jellemvonás alkalmazása az erkölcsre és a társadalmi
áramlatokra. – A társadalmi tény általánossá lesz azért, mert
társadalmi, de nem társadalmi azért, mert általános. Mennyiben függ
össze ez a második meghatározás az elsővel. A társadalmi morfológia
tényei minő kapcsolatban vannak ugyanezzel a meghatározással. – A
társadalmi tény általános formája.
=II. Fejezet.= _A társadalmi tények megfigyelésére vonatkozó
szabályok_ 34
Alapelv: a társadalmi tényeket mint dolgokat kell tárgyalnunk.
I. Az ideologiai alakulat, amelyen az összes tudományok átmennek,
miközben köznapi és gyakorlati életbe vágó fogalmakat dolgoznak ki,
ahelyett, hogy a dolgokat leírnák és megmagyaráznák. – Miért kellett
ennek az állapotnak a szociológiában tovább tartani, mint egyéb
tudományokban. Comte, Spencer szociológiájából és a mai
nemzetgazdaságtanból vett tények és bizonyítékok arra nézve, hogy ez a
stádium még nem mult el.
Az okok, hogy ezt elkerüljük: 1 A társadalmi tényeket dolgoknak kell
tekintenünk, mert ezek a tudománynak közvetlen adottságai, míg az
eszmék, minthogy azok ezeknek fejlődéséül tekintetnek, nincsenek
közvetlenül adva. 2. A dolgoknak összes tulajdonságai megvannak bennük.
Ennek a reformnak analóg esetei azzal a reformmal, amelyen legújabban a
lélektan keresztülment. – Okok, melyeknek alapján a jövőben a
szociológia gyors föllendülését remélhetjük.