Blanka. – De, papa, az istenért! Ha meghallja valaki!…

Elza (Blankához). – Hát ehhez mit szólsz? »Népünnepély a Kaukázusban.«

Nem értem, hogy a verekedést mért nevezik mindig népünnepélynek?

Berzsenyi (megnézi a katalógust). – Kedves gyermekem, ebben tévedsz.

Tizenhat ezer koronáért ennek a képnek igen jelesnek kell lennie.

Elza. – Már ezek a tolna-szántói pesztonkák jobban tetszenek nekem. Azt

hiszem, Miskának is volna hozzájuk pár szava.

Berzsenyi. – De keressük meg kedves mamátokat. Azóta talán kipihente

magát.

Elza. – Hová lett? Csak nem szöktette meg valami Folchi?

Blanka (a ki Miskával előbbre ment). – Menjünk át a másik terembe, a

mama már odaát van. (Átsétálnak.)

Berzsenyi báró és családja: Tollrajzok a mai Budapestről · 第 81 / 198 题