Az lesz a baj, hogy rossz szívem van. Igen; akinek jó gyomra van, az jól
emészt, az nem érez sohasem émelyt, sem égést a gyomrában. Akinek jó
foga van, az jól rág, annak sohase szúr, sohase sajog a foga. Akinek jó
szíve van, az nem is érzi, hogy szíve van. Az egészséges fog nem érez se
meleget, se hideget. A jó szív nem ad életjelet.
Nekem rossz szívem van. Mindig érzem a szívemet. Kellemetlen vagyok a
szívemmel a világnak, amint nem kellemes a rosszfogú vagy rosszgyomrú
ember a többi embernek. Panaszos arcot csinál, keserveskedik; nem jó rá
se nézni az ilyen nyavalya emberre.
Ha jó szívem volna, jó volnék én is a világnak, igen, vak mosollyal
tenném a sétám az életen átal, nem látnék, nem hallanék, nem szólanék.
Nem árulnám el az embereknek az alkonyatot, sem a kegyetlenséget. Nem
tudnák meg, mi az a búbánat, mi az a szenvedés, igen, mi az, hogy itt
élet helyett letartóztatást kaptak, válogatott kínzásokkal. Nem tudnának
semmit. Jajtalanul múlnának el, mint a giliszták, akiket eltapos a cipő.