Csak könnyelműség, csak kényelem, csak hanyagság az, hogy szavakat
fújtam és fúvok a számból, olyan szavakat, amelyeket nem értek,
amelyeket nem emésztettem meg, amelyek nem az enyémek? Azt mondom
például: becsület. Még most is elszólja magát a szám szórakozottan, azt
mondja: angyal! Meg azt mondom: lélek. Meg azt mondtam, úgy mint mások:
katona. Ezt én mind tanultam, úgy mint idegen nyelvet, az emberektől. A
Berlitz-Schoolban tanulnak úgy más nyelveket, akik oda járnak, amint én
az emberek szavait eltanultam. Ezeket a szavakat például a nap felé
tartottam és nem láttam rajtuk keresztül. Nem volt ártatlan dolog az
ilyen szavakat a figyelő levegőbe kiadni, nem. Valahol majd
kihallgatnak, szembesítenek szavaimmal és pirulok majd, lesütöm a
szemem.