Illavay vágtatott lóhalálban Gargóvár felé.
Most már mindenütt szóba állt azokkal az emberekkel, a kik a szállások
körül settenkedtek, keresve a módot, hogy egy elvetett szót kaphassanak
el tőle. Minden faluvégen azt hagyta meg az atyafiaknak, hogy holnap
estig a gargóvári piaczra gyüljenek fel, mintha vásárra jönnének, a
szekérben elrejtett fegyverekkel; valami munka lesz. Azok úgy hallgattak
rá, mint az orákulumra.
Bolond világ volt az akkor.