Csendesen uszkáló, ezüstperemü bárányfelhőn rózsás kis angyal hasalt.
Egy csomó levélke volt előtte, azokat nagy élvezettel olvasta. Írástudó
angyal volt, mert mielőtt szárnyai nőttek volna, odalenn a földön
elvégzett harmadfél elemi osztályt. Volt a levelei közt olyan, amelyet
durva papirra írtak, girbe-görbe gyerekbetükkel és fogyatékos
helyesírással. De volt köztük elegáns, címeres kártya is. Az egyik
levélkén nagyot nevetett az angyal: a vérpiros borítékból erős
ibolya-illat áradt, a helyesírása pedig oly kezdetleges volt, hogy egy
harmadfél elemit végzett angyal is mulathatott rajta.