Kedves anyám!
Utolsó levelében volt egy tréfás kérdés, amelyből azonban kiéreztem a
komolyt élt. Azt kérdezte tőlem, hogy nem udvarlok-e Erzsébet
asszonynak? Nos, képzelje el, édesanyám, hogy előtte állok, erősen a
szemébe nézek és pirúlás és habozás nélkül mondom: Nem! Most már
elhiszi, hogy nem? Nem olyan asszony Erzsébet, aki udvaroltatna magának.
Józan, okos és tiszta, – ugyancsak rosszul járna, aki előtte holmi
léhaságokkal hozakodnék elő.
Ha ilyesmi volna köztünk, nem is akarna erőnek erejével megházasítani.
Képzelje, édesanyám szövetségesre talált Erzsébetben, – ő is főkötő alá
akar hozni.
Amikor először szóba hozta előttem a házasságot, a szemébe nevettem.
Hogy én már túl vagyok azokon az éveken…
Azt mondta, a férfi annyi idős, amennyinek tud látszani. Maga (már mint
én!) ez idő szerint harmincéves. Nem is okos dolog, ha az ember
gyerekészszel nősül. (Azt hiszem, ez a vágás Gyurkának szólt.)
Elmondtam, hogy édesanyám újévtől kezdve velem fog lakni Budapesten és
hogy nem szeretném, ha valami kotnyeles kis asszonyka ki akarná nézni a
házamból. (Azt úgyis hiába akarná.)
Maga, úgylátszik, nem tudja, hogy összes tulajdonságai közül az
édesanyja a legszeretetreméltóbb tulajdonsága? kérdezte Erzsébet
asszony. Az édesanyja a hozománya, ami minden okos leány szemében jó
partivá teszi…
Nem mondom el a többit, de úgy vettem észre, hogy Erzsébet asszony
ugyancsak ismeri édesanyámat.
Mialatt ilyenekről beszélgettünk, Liza rendesen ott ült a zsámolyon, az
édesanyja lábánál és épp úgy hizeleg neki, simogatja a kezét és
csókolja, mint Erzsébet asszony szokta Erzsi-korában.
A szép sógornő különben egész komolyan nekilátott, hogy engem főkötő alá
hozzon. Jó ideig nem tudtam hozzájuk menni, hogy egy-két csinos leányt
ne találjak ott vendégségben. A Liza barátnőit. Erzsébet aztán elmondta
beszédközben, hogy az egyik ennyi hozományra számíthat, a másik meg
ennyire… Végre sejteni kezdtem, hogy ezeket a bemutatókat az én
kedvemért rendezik és egy hétig kimaradtam a házukból. A finom Erzsébet
azonnal megértett és a legközelebbi meghívójában hangsúlyozta, hogy
_egyedül_ fogom őket találni. Most megint jóbarátok vagyunk. Tudom
ugyan, hogy Erzsébet az én érdekemet akarta ezzel szolgálni, de még
ilyen alakjában is visszataszítónak találom a divatos férjvadászatot.
Most hivatalba kell mennem. Maradtam stb.
_Jankó._