Tizenkét éves lehettem, amikor nagyobb figyelemmel kezdtem hallgatni
Pista morfondirozásait, beszámolásait és terveit. Ekkor esett szó
gyakran valami Zsófiról. Szegény leány volt. Szolgáló valami boltosnál,
de Pista szerint, ha minden eddigi szeretőit összerakjuk és „tízzel
megszorozzuk“ – még akkor se érnek fel Zsófival. Pista enthuziazmuszának
okát ma jól látom. Zsófi nem hederített reá. Legalább úgy mutatta. Reá!
– akivel minden nyolcadik köri leány szerencséjének tartotta, ha
beszélhetett.
Hiába állt ki Pista este a kapuba, hiába fütyülte el a legszebb nótákat,
Zsófi nem jött ki hallgatni. Nappal még elbeszélgetett vele, de akkor is
sietett, nem akart hosszan időzni, szóval, hogy neki Pista nem kell.
Rágta a dolog kitűnő barátomat, de közben más sikerek – amelyeket,
bölcsen nem mulasztott el learatni – kárpótolták a szomorúságért. Zsófi
azonban visszatérő motivum maradt.
Egy alkalommal Pistát csaknem ábrándozva találtam az íróasztala mellett.
Még a Tek. Kir. Törvényszék „T“ betűit se volt kedve kicifrázni a
keresetek felzetén. Pedig ezeket nagyszerűen értette. Számtalanszor
gyönyörködtem mesteri nagybetűiben.
Nem beszélt többet Zsófiról. Már ebből gondoltam, hogy komolyabb lett az
ügy. Úgy is volt. Pista egészen elhanyagolt engem, türelmetlen lett,
kevesebbet ült az irodában, nem szeretett csevegni, nem mesélt kocsmai
tréfákat és anekdotákat, amelyeket pedig nagy élvezettel hallgattam.
(Pista tudniillik vérbeli elbeszélő volt.)
Ebben az időben gyakran fordultak elő nála orrvérzések. Nem állította
el. Kiment a konyhába, mosdótálat kért és hagyta folyni. Közben halkan
káromkodott és biztatta:
– Hadd folyjon!
Utána néhány napig sáppadtabb volt, de azután újra visszakapta a régi
csattanós szinét.
Jó meleg nyár járt ránk.
Ilyenkor rendes mulatságunk volt Pistával legyeket fogdosni. Bámulatos
ügyességgel csinálta. Elfogta a legyet, kicsit megnyomta az oldalát,
megnyomorította és beletette a balkezében levő apró papir-stanicliba.
Tizet rakott egybe, azután végkép lezárta. Egy délután ily módon
harmincöt ilyen staniclink gyűlt össze. Összeolvastuk őket, mint a
pénzestekercseket szokás. Háromszázötven légy muzsikált bennük.
Ez a mulatság most elmaradt. Magamnak nem volt kedvem hozzáfogni, Pista
pedig egyáltalán nem mutatott hajlandóságot. Dühösnek látszott. Újabb és
újabb orrvérzései voltak. Nem ismertem rá.