Régönte, mikô a roszlelkök főkeltek a sírbul, birkákat loptak,
mögfőszték oszt mögötték, a juhász nagyon panaszkodott a temetőcsősznek,
hogy sok birkája elvesz. A temetőcsősz gondolta, majd elbánik ű a
lelkökkel, majd kilesi az apjával ėgyütt, Az apja sánta vôt, fővötte a
hátára, úgy vitte ki, hogy maj segit neki az apja. Mikô mán âra vitte a
temető felé, az ėgyik lélök aszt gondolta, hogy lélök hoz birkát, mindég
aszt hajtogatta: „Hozzad hamâ, hagy vágom a nyakát! Hozzad hamâ, hagy
vágom a nyakát!“ A temetőcsősz apja mög asz gondolta, hogy az ű nyakát
akarik elvágni, lėugrott oszt biczögött a városba, hogy az ű nyakát nė
vágják! elmönt a városházára, főjelöntötte. A városbul osztán kimönt ėgy
regemönt katona a sírok közé, lėbûtak a sírok mellé. Mikô gyüttek a
lelkök, tüzet gyûtottak, _öttek javába_, akkô főkeltek a katonák, oda
lüvődösztek közéjük, a hun a tűz vôt, ėgyet möglűttek, lėesött. Akkô mán
testye is vôt, úgy oszt êtemették.
(Csóka.)
=27. A koma.= A _Kisfaludy_: IX. k. 528. l. _Futyika János_ és a X. k.
384. l. _Az ördög mint szolga_ mesébe van beékelve.
=28. A nagygusztusúak.= Változata a 117. számú: _A vereshajma és a lusta
asszony. A lusta asszony megtanításáról_ a _Kisfaludy_: XII. k. 137. l.
_A rest macská_-ban van szó, lásd jegyzetét. A beszélni nem akaró
asszony szavát gyertyavilágnál való keresést _Arany_ János is
felhasználta _Jóka ördöge_ költeményében.