A Szöröncse mög a Boldokság tusakottak, hogy mijik job: a szöröncse-jė,
vagy a boldokság (itt = gazdagság)? Amint tusakottak, mönt âra ėsz
szögény embör: söprűt vitt a hátán a pijaczra elanni, aszonta a
Boldokság a Szöröncsének, hogy ű boldoggá töszi eszt a szögény embört!
oda hítta magáhon, adott neki 100 forintot, hogy nė köjjön neki többet
söprűt hordani, lögyön boldog! Viszszavitte a szögény embör a söprűt,
neki mán péze van, nem köl söprüt kötögetni! (Szegények foglalkozása.)
Örűt a szögény embör, hogy a felesége sė tanája mög, főtötte a pallásra,
beletötte ėgy zsák kórpa közé, aval ê mönt dôgára. A felesége mer nem
vót péze, fokta a zsák kórpát, átvitte a szomszédba, odatta ėgy fazék
aluttéjé. Keresi a szögény embör a korpát, hogy hun van? Az aszszony
aszt vallotta, hogy el vitte a szomszédba, odatta ėgy fazék aluttéjé.
„Hisz abba 100 forint vôt!“ monta a szögény embör. „Mé nem monta ken?“
mongya az aszszony. Mögint a szögény embör mit cseleködött? kötötte a
söprüt, vitte a pijaczra mögint. A Szöröncse mög a Boldokság mögint ott
vannak a pijaczon, láti a Szöröncse, hogy hozi a szögény embör a söprűt,
aszondi: „Nészd, Boldokság! ott van a tė szögény emböröd, mögin hozi a
söprüt!“ Oda híta a Boldokság, hogy huvá tötte aszt a 100 forintot, hogy
mögén söprűt árul?“ Elmonta a szögény embör, hogy beletötte ėzs zsák
kórpába, a felesége odatta ėgy fazék aluttéjé. Mögin adott neki a
Boldokság 100 forintot, aszongya neki: „Többet mög nė lássalak a
söprűvel!“ A söprűvel viszszamönt mögént, de a 100 forintot a
feleséginek csak nem monta, beletötte ėsz szakajtó kukuriczalüsztbe.
Szinte mögén átvitte a felesége a kukuriczalüsztöt a szomszédba,
kicserélte búzalüszté, mer nem vôt nekik búzalüsztyük oszt köllött.
Kereste a szögény embör a kukuriczalüsztöt, hogy hun van? „Átvittem a
szomszédba búzalüszté, mer köllött.“ A szögény embör ėtürte, mögint csak
hozzá fogott söprűt kötni, vitte a pijaczra. A Szöröncse mög a Boldokság
möglátta meszszirül, hogy a szögény embör hozi a söprűt, aszongya a
Szöröncse: „Nész Boldokság! a hun gyün a te szögény emböröd, hozi mán
mögint a söprűt! Odahítta a Boldokság a szögény embört, aszonta: „Mos
mán 200 forintot attam, nem adok többet!“
A Szöröncse mög aszonta: „No, nészd szögény embör! én csak ėgy krajczárt
adok, evel kezgyél kereskönni, _lögyön hozzá szöröncséd!_“ Az 1
krajczárhon adott ojan szöröncsét, hogy gazdag embör lött: elsőbb is
masinát vött ėgy krajczáré, elatta, oszt mán 2 krajczárja vôt, úgy oszt
2 krajczáré vött, elatta, úgy tovább, mögazdagodott, mer vôt hozzá
szöröncséje.
(Magyarszentmárton.)
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –