Mikô Krisztus Urunk a nyelveket osztogatta, hogy ki milyen nyelven
beszéljen, a kezében bogrács volt, tele nyelvdarabokkal. Sorban jöttek
az emberek egymás után. Krisztus Urunk azután egyenkint adott
mindegyiknek: „Tė lögyél magyar, tė lögyél némöt, tė lögyél olasz, tė
lögyél török!“ így mentek sorban. Utoljára jött az angol; akkor már a
bogrács fenekén volt mindenféle nyelvből. Krisztus Urunk jól
összekeverte, kidűtötte, odatta neki: „No, tė lögyél angol!“ Van is az
angolban mindenféle nyelvből; azért olyan kevert nyelv: mert Krisztus
urunk mindenféle nyelvet belekevert.
(Szeged.)
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –