Tréfás Jankó úgy élte világát, ha valakit mögtréfálhatott. Bemönt ėgy
városba ėgy kocsmába, ott vôt három paraszt. Teli vôt az asztal
üvegökkel a parasztok előtt, ű osztán odalopóczkodott az asztal alá,
odakötöszte mind a háromnak a lábát oszt kiszalatt az úcczára, torka
szakatyábul kijabálta: „Ég a város! ég a város!“ Itt a három paraszt
fölugrált az asztaltul, ki akartak rohanni, de magukkal rántották az
asztalt. Az üvegök mind lėestek oszt porré tört, Tréfás Jankó az ajtóbul
úgy nevette, a hasát fokta. De itt a három paraszt elvákta a madzagot
oszt utánna szalattak, Tréfás Jankó mög kijabálta: „Gyün utánnam három
veszött embör, zárják be a kaput!“ A három paraszt mög aszt kijabálta:
„Fogjátok mög a gazembört!“ Nem hogy mögfokták vôna, hanem bezárták a
kaput; így oszt Tréfás Jankó mögmönekült. Ballagott az országúton másik
városba, az országút szélin ott fekütt ėgy pogygyászos zsidó, a feje
alatt vôt a pogygyásza, Tréfás Jankó odalopóczkodott, hogy mögtréfájja a
zsidót. Kihúszta a feje alul a pogygyászt oszt kijótta; asz teli vôt
aran gyűrűkkel, aran körösztökkel, sejöm kendővel. Kiszötte belüle,
telirakta tört kűvel, aval oszt elillantott. Itt oszt a Mózes zsidó
fölérzött, tapogatya a pogygyászát, kű van benne: nem az ű pogygyásza,
fölsikított: „Hun a rabló?“ De sėhun sė látytya. Hát oszt Tréfás Jankó,
mikor mönt, szömbe tanát lakodalmas kocsikat, mögállította asz monta: A
ki neki csókot ad fehérnép, annak ű aran gyűrűt ad, aran körösztöt a
nyakába, sejömkendőt a fejire. Itt oszt a fehércselédök röttöktek ėgy
kissé, hogy ojan csúnya vôt, csókot nem akart ės sė ami, de mivelhogy
szerették az arankörösztöt, gyűrűt, sejemkendőt, mindegyik adott neki.
Itt oszt a lakodalmasok elindulnak továb, mikor odaértek Mózes zsidóhon,
Mózes zsidó mögüsmerte az ű portékáját, mögálította a kocsikat,
odaugrott ėl lánhon, kiszakajtotta a nyakábul az aran körösztöt. Tréfás
Jankó mög a fa mögül nészte, hogy mi csinál a zsidó, nevette nagyon,
hogy ű mögtréfálta a zsidót. Itt oszt torkaszakattábul kijabálta a
zsidó: „Rablók! rablók, zsiványok! hisz minynyáji lánnak az én
sejömkendőm van a fejin.“ Minynyájinak lėvötte a fejirül a sejömkendőt.
Itt oszt a legényök is mögharaguttak, hogy csóké kapták aszt a portékát,
hogy merészöli az a zsidó kapkonni le a nyakukbul! Nekiugrottak, jô
êverték Mózsi zsidót, Tréfás Jankó csak nevette az egészet.
(Egyházaskér.)
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – – –