Van ilyen az egész esztendő folyamán egész szekérre való.
Első helyen áll ezek között a péntek.
Az a rémséges elátkozott nap, mely iránt módfeletti respektusa van a
szegény embernek.
Honnét kelt e napnak enynyire veszett neve? midőn az más isten teremtett
naptól semmiben sem különbözik. Anynyi benne az óra; s órájában anynyi a
percz, mint más napéban; csak úgy kel és nyugszik le áldott napja, mint
más nap hajnalán és alkonyán. Sokféle magyarázatot ismerünk.
Egyik azt mondja, onnét e nap szerencsétlensége; mert az isten épen e
napon teremtette az – embert. S midőn a teremtő látta, mily gonosz
szufla lakik e teremtményében, fölsohajtott: „Bánom, hogy embert
teremtettem!“
Vannak, kik a péntek szerencsétlenségét nagypéntek óta számitják; a
midőn a világ megváltója – keresztre feszittetett. Ehhez járul még, hogy
maga az egyház is megbélyegezte a péntek napot; ezt választván ki a hét
közül, melyen a többi hat nap élvezett sok jókért, – böjttel kell
megfizetni.
Már hiszen származzék a péntek rosz hire akárhonnét, anynyi bizonyos,
hogy a babona egészen a körme közé kaparitotta ezt az isten áldotta
napot; s a népnek szörnyű respektusa van iránta.
Százakra megy a babonás szokás e nap körül; melyekből adunk egy pár
izleltetőt.
Pénteken kezdett és végzett munkán nincs szerencse.
Aki pénteken nevet, vasárnap sir.
Pénteken éhomra (éhgyomorral) prüsszenteni nagy veszedelmet jelent.
Pénteken útra kelni, – kész szerencsétlenség.
Aki pénteken fekszik betegágyba, – többé föl sem kel.
Pénteki vendég anynyi, mint egy heti exekutio.
Pénteken sütött kenyér keletlen marad.
Pénteken mosott ruhától kiütést kap az ember.
Aki pénteken fűt be először télire, annak leég a háza.
A kis gyerek, ha pénteken kapja az első fogát; a tejfoga után soha se nő
több foga.
Amelyik kis gyerek pénteken kezd beszélni, hebegő lesz; ha épen meg nem
némul.
Ha az ujesztendő péntekkel kezdődik, az az év terméketlen lesz.
Kotlós tyúkot pénteken elültetni nem jó, mert megzápul az alárakott
tojás.
Egyszóval ugy meg van a szegény péntek babonás hirrel verve; hogy
akárhány atyánkfia kitörülné még a kalendáriomból is.
Pedig akár száz tanút hihatnék arra is, hogy a pénteknél nincs
szerencsésebb nap az egész esztendőben. Magammal együtt akárhány
bizonyithatja, hogy a pénteken kezdett és végzett munkájában feltünően
nagyobb sikert látott.
De hát negnyugtatásul azt is megmondhatom, hogy ehhez a sikerhez ép
olyan kevés köze van a szegény pénteknek; mint amenynyi köze van –
például egy más, pénteken kezdett vagy végzett munka, esetleges –
sikertelenségéhez.
Azért ne bántsuk az ártatlan pénteket, mely mint munka nap, bizonynyal
ér anynyit; sőt sokkal többet, mint egy vasár, vagy ünnep, vagy
akármelyik más szentheverdel nap.