Ez is babonás nap, csakhogy épen ellenlábasa a – pénteknek; mert
„Szent-György napja“ meg épen a szerencse napja.
És ennek már természetesebb a magyarázata; miután a nép a tavaszt
legkülönösebben e naptól számitja. A beálló tavasz, fűbe, fába, emberbe,
állatba megújulást, fris életet, örömet hoz; könynyebben érthető tehát,
hogy a sokszor oly költőiessé váló babona, e naphoz anynyi szerencsét és
örömet köt.
Szent-György előtt fogott pillangó nagy szerencsét hoz.
Szent-György előtt fogott kigyóból a leghathatósabb orvosság készül.
Szent-György előtti ürge bőréből készült pénzes zacskó soha ki nem fogy.
Szent-György előtti gyíknak torkát a növendékújjal megsimitani, igen jó
a torokfájás ellen.
Aki György nap előtt fecskét vagy gólyát lát, anynyi évet él, ahányat a
fecske vagy gólya szárnya lebben.
Aki György nap előtt bőregér szárnyat szerez, s pénzt takargat bele, –
soh’se fogy el a pénze.
Szent-György nap éjjelén az ember kihalgathatja a boszorkányok
beszélgetését a jó és rosz füvekről.
Hát a temérdek sok kuruzslószer; amit a javasasszony mind Szent-György
hajnalán szed. A kőrisfa rügye, a ruta hajtás, a kakuk fű, a kőris
bogár, az isten tehenkéje, bőregér, kigyó, gyik, s más ezerféle szere a
pokol konyhájának; amikről nagy dicséret, ha a kuruzsló szent-György
előtti szedésnek adja ki.
Szóval e napot a babona az esztendő legérdekesebb napjává tette; s tán
több joggal, de minden esetre több költészettel, mint a pénteket a
legszerencsétlenebbé.