S kérdem minden tapasztalt embertől, van-e oly elvetemedett ördög, a
mely be merjen lépni egy olyan házba, a hol egy tőről pattant magyar
menyecske tiz lármázó gyermek fölött regnál?
De a mi legjobban elitéli e művet, az a végkimenetel: mely szerint
Hatvanit a szellemek vitték volna el halálos ágyából.
Vakmerő meghamisítása a történelemnek!
Holott előttünk fekszik nagytiszteletű Naszályi János uramnak, a
debreczeni kollegiumban tanuló poéták publikus praeceptorának azon remek
bucsuztatója, melyben Hatvani István professor hült porait 1786-ban
gyönyörű alexandrinus versekben, özvegyétől, gyermekeitől, a
superintendens és főkurátor uraktól, a reformata szent ekklézsia
lelkipásztoraitól, a kollegium professoraitól, a tanuló ifjuságtól s
végül a szent ekklezsiától elbucsuztatja.
Bizonyára Hatvani István ugy halt meg, mint a tudománynak és a tiszta
hitnek buzgó harczosa és sem azok állítása, kik őt ördöngősséggel
vádolták, sem azoké, kik őt convertitának magasztalták, semmi alappal
nem bir.
Tudós volt, sokat foglalkozott a természettudományokkal, gyakorló orvos
is volt, mint csillagász bolygókat és üstökösöket fedezett fel, mit
emlékirata ekként örökit:
«Volt a physicában Kepler, Leibnitz, Newton,
Kikkel az egeken járt csaknem egy uton.
Sőt e naptól számos planéta világot
Kölcsönzött….
Széles Európa csodálta munkáját,
Szedte is sok izben dicséret pálmáját.
Orvosi kezéről sok beteg szólhatna,
S gyógyulása felől tudományt adhatna.
Szólhatna sok szegény, nemes, gróf és báró,
Ki már a halálnak völgyében volt járó,
S kiket mintegy ujra a világra hozott
S nekik megujulást s életet okozott».
Hit dolgában tanusított buzgóságát tanusíták e sorok:
«Bár az öregség elerőtlenítette,
Mégis kétszer Bécsbe terhes útját tette,
Hol felséges urunk fényes trónusánál
Szent vallásunk mellett letérdelt lábánál».
Ime a bűvész és ördöngös helyén egy bölcs és hazai tudós áll előttünk, a
kit nyereségnek tartunk az elveszett rejtelmes alakért.
Az egész Hatvani-mondakör, véleményem szerint, nem egyéb, mint paródiája
a német Faustnak, mellyel a magyar reformatio a vakhitű babonának
megtorlást akart adni. Azért nagyon kérjük a tisztelt olvasókat, hogy
ennek az egész mende-mondának semmi legkisebb hitelt se adjanak.