Tudvalevő dolog, hogy én egy művet sem bocsátok közre addig, míg azt egy
igen kedves barátomnak, a ki mint szigorú kritikus Kakas Márton név
alatt ismeretes, meg nem mutatnám s szerény elmeszüleményem iránti
véleményét alázatosan ki nem kérném.
E nagyon szigorú kritikusnak a fentebbiekre tett észrevételeit
közrebocsátani szinte kötelességemnek tartom; bárha az fentebbi művemmel
igen kegyetlenül bánik is, szórul-szóra adván.
– A fentebbi életirása Hatvani tanárnak elejétől végig nem más, mint
vakmerő helyettesítése a megtörténteknek a képzelem szörnyszülötteivel.
– Hatvani István tanár, mint kezeink között levő önéletirása, jegyzetei
és végül a felette tartott leghitelesebb halotti beszéd sorai
tanusítják, igen is harminczhét évig volt a debreczeni kollegiumban
bölcsészet és természettan tanára, de bűvészettel azon idő alatt épen
nem foglalkozott, sőt a babonáknak világos ellensége volt, a melyről
meggyőződhetik mindenki, ha önéletirásában elolvassa azon kárhoztató
észrevételeket, melyeket németországi akadémiákban utaztában tett a
vérrel verejtékező straupingeni csodaképről; a regensburgi ördöngős
épitész műveiről, a csodatevő puskáról, mely a templomban őriztetik,
kinek lövése elszakítá egy jáger három ujját, az a feszület érintésére
ismét kinőtt; egy szoborról, melynek szakálla nő, ugy hogy minden
szombaton borotválkoznia kell; a ratisbonai hid ördögűző márvány
kutyájáról és kakasáról; Augsburgban a szent Gallus képéről, mely
ujjával e szóra mutat: «Dahin», a monda szerint az ördög ott vitte
keresztül a falon Luthert, mikor V. Károly proscribálta; s a st.-geverni
kalodáról, melybe minden idegent, a ki átkel a Rajnán, nyakával
beleszorítnak és megkeresztelnek, hogy a gonosz lelket át ne vigye a
tulsó partra. Minden efféle babonákat magas lenézéssel traktál
útleirásában, a mit bizonyosan nem tett volna, ha magának is érdekében
állott volna az ördög hitelét öregbíteni.
Mennyire nem volt Hatvaninak németországi jártában-keltében sem az ördög
kincseivel, sem a visszatérő dénárral semmi dolga, azt napi jegyzékei
bizonyítják, a hol fel vannak sorolva, miket adott ki a kollegium által
nyert költségből német ruhára. Egy fekete paróka 3 forint, német mente
27 forint, fekete strimpfli 1 forint, czipellők 1 forint 48 kr.,
czipellőre csatt 54 kr., máncséta 1 frt 02 kr., fejér német mente 21
forint, német inghez való gyolcs stabja 13 bátzon és 4 rappe
selyempalást 32 frt. Német kard és szíj 6 forint 20 krajczár. Mind
valóban! Akkor még azok a vastag krajczárok voltak, a miket a hagyomány
szerint Mária Theresia királynénk azon czélból veretett, hogy
kincstárnokát rászedje vele: ki is sokat opponálván a miatt, hogy a
királyné igen bőkezüleg osztogatja aranyait a kolduló barátoknak,
azontúl ő felsége kétfelé nyitható krajczárokba rejté alamizsna
aranyait. Még gyermekkoromban én is akadtam többször ilyen kétfelé
nyitható krajczárokra; de biz azokból az aranyakat már akkor kivették.
Azt is meglátja mindenki, hogy Hatvani rendesen kifizette ebédjét,
vacsoráját; az ebéd 22 kr., a vacsora 6 kr., a kávé reggel 3 kr. Tehát
ezzel meg van czáfolva, mintha a török szultántól hordatott volna
magának kosztot.
Sőt az sem igaz, hogy pálczájával rajzolt kocsin járt volna, mert
mindenütt számot ád, hogy mit fizetett a hajósnak, a ki elszállította s
a szekeresnek, s ez utóbbi hányszor döntötte fel az uton? A mi rendesen
megtörtént.
Minden egyéb róla feljegyzett mendemondát halomra dönt pedig azon
historiai adat, miszerint Hatvani István professor uram ugyanazon évben,
hogy professorrá lett Debreczenben, a szent házasság frigyébe is
belépett Csatáry István senator úr leányával Máriával, és hagyott maga
után tiz élő gyermeket és túlélő özvegyet.
Már most tessék minden józan gondolkodású olvasónak megitélni, hogy
lehet-e valakinek, a ki tisztességes feleséges ember, éjszakánként a
temetőben elkóborolni és ott a más asszonya kedvéért az ördöggel
viaskodni? Lehet-e valami alapja azon mesének, hogy Hatvani vendégei ne
találtak volna a tűzhelyen dél idején egyebet hét czirmos macskánál,
holott világosan meg van írva róla amaz emlékbeszédben, hogy
«Sok nagy urak, Mágnások