64. A királyi tekintély bukása; az ország siralmas állapota. A
reformatio.
II. Lajos tiz éves korában jutott a trónra, s mind magának, mind az
országnak szerencsétlenségére György brandenburgi markgróf vitte főképen
nevelését, ki maga kivánván cinkosaival uralkodni, nem hogy tanulásra
ébresztette, s az erény utján vezette volna, de játékokkal,
mulatságokkal, gyönyörködésekkel iparkodott a fiatal fejedelmet
megrontani. Nem is sokat gondolt Lajos az ország dolgaival, s igy a
hatalmas főurak kényök szerint viselék magokat. Nem csuda tehát, hogy a
királyi tekintély végképen elveszett, s a féktelen főurak csufot üztek
belőle; a király jövedelmein osztakoztak, mi által a gyámoltalan király
anynyira jutott, miként jó csizmája sem volt, s hogy élelemmel ellássák,
ékszereit és ezüst edényeit kellett a zsidóknál elzálogosítani, sőt
gyakran a lisztet is másoktól kölcsönözték ki. Igy az ország, mely már
Lajos atyja országlása alatt romlásnak indult, most véginségre jutott. E
bajok orvoslására országgyülés hivatott össze, hol némely üdvös
törvények alkottattak ugyan, de nem volt, ki azon törvényeket
végrehajtsa; mert a csak saját javakról gondoskodó főurak sem a
királynak sem az ország tisztviselőinek szavára nem sokat ügyeltek, ezek
pedig nem birtak elegendő erővel a rakoncátlanokat engedelmességre
szorítani. – A király házassága Mária, Miksa császár leányával, sem
segített e zavarban.
Látván ugyan is Szolimán Magyarország szomorú állapotát, követeket
küldött Budára (1520.), hogy az Ulászlóval kötött fegyvernyugvás ideje
meghoszszabbítassék, Lajos azonban a követekkel méltatlanul bánt, mire
Szolimán felboszankodván, több izben ide küldé seregeit pusztítani, s
minthogy azok erős ellentállásra találtak, sőt meg is verettek, Szolimán
kétszázezer emberrel maga jött Magyarországba, az egész hont
végpusztítással fenyegetvén. Könnyü volt szavát tartani, mert
Németországból a reformatio honunkba is elhatott, s igy az előbbi zavart
vallásos pártoskodás, egyenetlenség növelte. Siklósy Mihály mint első
predikátor s a buzgó Dévay Mátyás leginkább tünnek ki a reformatio
ügyében; az első templomot számukra Sárospatakon Perényi Péter épitteté.