Ezen beszéd annyira meghatotta Zsigmondot, hogy miután a királynét
megszabadította, azon ífjút magához vette, nagy jószágokkal
megajándékozta, a legfőbb hivatalokra emelte, és Guth nevét, első
feleletének emlékére, Ország névre változtatta.
Zsigmond. 1387–1437 = 50 esztendeig.
53. Zsigmond jelleme, nemzetellenies uralkodása. Szerencsétlen
hadjárata, törvényei és pazarlása.
Zsigmond hosszú uralkodása szerencsétlenül ütött ki Magyarországra
nézve. Hirtelen harag, szószegés, restség voltak fő sajátságai,
melyekkel nem volt képes a pártokra szakadt országot kiegyeztetni, és
magához hódítani, sőt idegenekkel környezvén magát, azokat, kivált a
cseh Sternberget, a lengyel Stibort, a német Cilleit, különösen
kitüntette, azért mig ő Horvátországban a pártosok üldözésével
foglalkozott, mi alatt Mária nője is elhalt itthon, koronavesztettnek
nyilvániták, és Hedvig Lajos leányának férjét, majd Lászlót, a
meggyilkolt Károly fiát, választák királyul.
A kiütött háborgásokról értesítetvén, haza sietett Zsigmond, a
pártvezéreket hatalmába keríté és harminckettőt közülök, mind főurakat,
ki sem hallgatva, Budán a sz. György terén lenyakaztatta. Ezen
kegyetlenség és önkényes kormányzása még inkább elidegenitette tőle a
nemzetet, azért midőn Csehországból, hol majd egy egész évet töltött,
Vencel testvére s Jodok morva herceg ügyeiben, Budára érkezett, nagy
számmal palotájában fölkeresték, és sok szemrehányások után elébb
Visegrádon, azután pedig Siklóson elzárták. Tizennyolc heti fogság után
azon igérete folytán bocsátatott ki, miszerint magát megjobbítja, és az
ország törvényei szerint fog uralkodni.
Háborúiban átalában szerencsétlen volt, nevezetesen a törökök
Nikápolynál egész táborát úgy szétverték, hogy maga Zsigmond is csak
nagy bajjal szabadulhatott meg egy csónakon, és hosszú bujdosás után
tért vissza Magyarországba.
Ezután több hasznos törvényeket szerzett, de a mit az által javitott,
pazarlásai által ismét elrontotta; több jószágokat eladott, s a merre
segitséget keresett, adósságot csinált, mindenütt Magyarországot kötötte
le örökségül, minthogy figyermeke nem volt. – 1410-ben német császárrá
választatván, még inkább elvonult a magyar ügytől, minél fogva nem igen
volt siralmas 1437-ben bekövetkezett halála. Tetemei, kivánsága szerint,
Nagyváradra vitettek.
Albert. 1437–1439 = 2 esztendeig.
54. Első magyar király a habsburgi házból. Nevezetes törvényei. Háború a
törökkel. A király halála.
Zsigmond még életében jegyezte el Erzsébet leányát Albert osztrák
herceggel, meghagyván, miszerint ha fimagzatot nyernének, azt Budán
neveltessék. Zsigmond halála után a magyarok királynak megválasztották
és azon föltétel alatt, miként ha a német császárságra meghivatnék, azt
nem fogadja el, megkoronázták 1438-dik január 1-ső napján. Mindazonáltal
rövid idő mulva a német fejedelmek mellette nyilatkoztak, s minthogy a
baseli zsinattól megkérettek, nem ellenezték, hogy Albert a császárságot
elvállalja, de Budán lakjék. – Albertnek rövid uralkodását nevezetes
törvények teszik emlékezetesekké; ilyenek: hogy leányait a király az
ország rendei tanácsával adja férjhez; a király az országban lakjék; a
nádor, kit eddig a király nevezett ki, ezután az ország rendei által
választassék; hogy idegenek semmi hivatalokra ne alkalmaztassanak, sat.
– A törököket, kik Magyarországba akartak törni, haddal támadta meg,
hanem a táborban dühöngő vérhas és görcsmirigy nyavalya ütött ki, a
miért az egész hadsereg szétoszlott, sőt maga a király is megbetegedvén,
visszafordult, s midőn Bécsbe sietett volna, betegségét utközben
vigyázatlan dinnyeevés által még inkább nehezitvén, Neszmélyben elhalt.